Párizsi békeszerződések

A párizsi békeszerződések aláírásával zárult le a második világháború Magyarország, Finnország, Bulgária, Olaszország és Románia számára, 1947. február 10-én.

A békeszerződést a Külügyminiszterek Tanácsának ülésén fogalmazták meg, az előkészítő tárgyalások (1946. július 29–október 15.) után. Az öt békeszerződést egyszerre írták alá. Ezek alapelveikben hasonlóak egymáshoz, mely elveket az 1945-ös potsdami konferencia során fogalmazták meg. A magyar békeszerződést az 1947. évi XVIII. törvény hirdette ki.

A magyar békeszerződés

A magyar békeszerződés öt fő részből állt:

1. Területi rendelkezések: visszaálltak a trianoni békeszerződésben kijelölt határok, kis módosítással. Csehszlovákia öt Pozsony-környéki falura tartott igényt. Ebből három falut kapott meg (Oroszvár, Horvátjárfalu, Dunacsún). 1946. február 27-én Magyarország és Csehszlovákia lakosságcserére vonatkozó szerződést kötött, ezt az 1947. évi XVIII. törvény hirdette ki. A lakosságcsere a magyarországi szlovákok számára önkéntes, a szlovákiai magyarok számára azonban kötelező jellegű volt.

2. Politikai rendelkezések: Magyarország köteles tiszteletben tartani az emberi jogokat. Feladatként tűzte ki a szerződés Magyarország számára a fasiszta szervezetek betiltását és feloszlatását.

3. Háborús bűnösök felelősségre vonása: Sor került a népbíróságok felállítására, melynek következtében eddig soha nem látott felelősségre vonások kezdődtek. Nem kímélték a politikai vezetőket sem, például Bárdossy, Imrédy és Szálasi ügyében is a népbíróság mondta ki a halálos ítéletet. Emellett kiadatásokra is sor került (pl.: Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök Jugoszláviának történő kiadatása, majd kivégzése).

4. Fegyveres erők: E tekintetben a párizsi békeszerződés engedékenyebb Trianonhoz képest. A hadsereg létszámát 65 ezer főben maximálták, de nem tiltották be a sorkatonaságot. A légierő 5 ezer főt számlálhatott, illetve 70 repülőgépet tarthatott. Magyarország rendelkezhetett nehézfegyverzettel, de atomfegyver gyártása, illetve megszerzése tilos volt. A szerződés rendelkezett továbbá arról, hogy a szövetséges erők 90 napon belül kötelesek elhagyni az országot, ez alól azonban kivételt képezett az a szovjet fegyveres erő, mely az ausztriai megszállási zóna fenntartásához elengedhetetlen volt.

5. Jóvátétel: 300 millió dollár fizetésére kötelezett a szerződés, ebből 200 millió a Szovjetuniónak, 70 millió Jugoszláviának és 30 millió Csehszlovákiának járt. Emellett felállították az erőszakos szerzés vélelmét, melynek értelmében a Magyarországon található szövetséges tárgyak erőszakkal kerültek az ország területére. Ez egy megdönthető vélelem volt, melynek ellenkezőjét természetesen Magyarországnak kellett bizonyítania.

A Párizsi békeszerződés a Dunával nem foglalkozott, arról külön egyezmény született 1948-ban, Belgrádban.

A Párizsi békeszerződés Trianonhoz képest sokkal rövidebb és tömörebb volt. Emellett különbség még, hogy a párizsi szerződés nem rendelkezett az ENSZ-ről, csupán utalást tett arra nézve, hogy az ENSZ támogatni fogja Magyarország felvételét.

Források

• 1947. évi XVIII. törvénycikk a Párisban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában. CompLex Kiadó. [2011. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 13.)

További információk

• A mai Magyarország – A második világháború és a párizsi békeszerződés következményei, szerkesztő: Elekes Dezső, Hungária Lloyd, Budapest, 1946, (Egyetemes könyvtár)
• A trianoni és a párizsi békeszerződések történelmi körülményei (előadás), MSZMP IX. ker. Pártbizottsága, Budapest, 1959
• Szalay Jeromos: Igazságok Középeurópa körül – A Magyar pör
  • I. A magyar nép eredete és kialakulása a honfoglalástól 1914-ig, szerzői kiadás, Párizs, 1960, (Collection Danubia)
  • II. Magyarország megcsonkítása, Trianon – Párizs – 1956, szerzői kiadás, [év nélkül], (Collection Danubia)
• Szabó Zoltán: Nyugati levelek. Tudósítás a párizsi béketárgyalásokról, sajtó alá rendezte: Kenedi János, ABC Független, Budapest, 1985
• Romsics Ignác: Az 1947-es párizsi békeszerződés, térképek: Sebők László, Osiris, Budapest, 2006
• Gantner Péter: Magyar diplomaták küzdelme a párizsi békekonferencián – 1946–47, Publikon, Pécs, 2015
• Az elfelejtett béke – Tanulmánykötet a párizsi magyar békeszerződés életbelépésének 70. évfordulójára, szerkesztő: Fülöp Mihály, Dialóg Campus, Budapest, 2018
• Romsics Ignác: Erdély elvesztése, 1918–1947, Helikon, Budapest, 2018