Péterfi Sándor

(1817–1887) unitárius lelkész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. március 21.

Péterfi Sándor (Nagykede, Udvarhely vármegye, 1817. április 7.Hévíz, Nagy-Küküllő vármegye, 1887. március 12.) unitárius lelkész.

Péterfi Sándor
Született1817. április 7.
Nagykede
Elhunyt1887. március 12. (69 évesen)
Hévíz
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásalelkész
SablonWikidataSegítség

Péterfi Sándor lelkész és kereszturi Simó Zsuzsánna fia. Tanult 1823-tól Székelykeresztúron, 1833-tól Kolozsvárott. 1837-ben befejezvén tanulmányait a székelykeresztúri gimnázium seniora lett. Lelkész volt 1841 februárjától Székelykeresztúron, 1849. november 25-től Csákfalván, 1854 júniusában újra Székelykeresztúron, 1859 júniusában Hévízen. A felsőfehéri egyházkör 1860-ban jegyzőjévé, 1875. július 30-án esperesévé választotta. 1884-ben esperesi, 1855-ben papi hivataláról lemondván, nyugalomba lépett. Községi jegyzője volt Hévíz, Datk, Hidegkút, és Olt-Bogátnak 1866-68-ban két és fél évig; 1872. november 23-tól 1874. február 25-ig a hévízi iskolaszék jegyzője; ekkor elnöknek választották és az is maradt 1880. december 15-ig. Dolgozott iskolai pénztárnokként, sőt postamesterként is egy ideig.

Cikkei a Keresztény Magvetőben (1861. Az Isten országáról, 1868. A határtalan megbocsátás indokai, egyházi beszéd, 1871. A vallás terén mutatkozó mozgalmak, 1888).

  • Beszéd Pálfi Zsigmond felett. Maros-Vásárhely, 1847.
  • Köznép előtt tartott egyházi szent beszédek. Kolozsvár, 1853. Három kötet. (2. kiadás. Uo. 1862., 1867., 1869.).
  • Temetési szent beszédek. Uo. 1856. (2. kiadás. Uo. 1870.).
  • Egyházi szent beszédek, melyeket különféle alkalommal írt és mondott. Uo. 1863-75. Hét kötet és Székely-Udvarhely, 1881. VIII. kötet. (Ism. Egyh. és Isk. Lap. 1881.).