Pócsfalu

község Ausztriában, Burgenland tartományban

Pócsfalu (németül: Rosendorf) Badafalva településrésze, egykor önálló község, Ausztriában, Burgenland tartományban a Gyanafalvi járásban.

Pócsfalu (Rosendorf)
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangBadafalva településrésze
JárásBadafalva
PolgármesterWillibald Herbst
Irányítószám8382
Forgalmi rendszámJE
Népesség
Teljes népesség82 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság239 m
Terület2,13 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 58′ 42″, k. h. 16° 12′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 42″, k. h. 16° 12′ 28″
A Wikimédia Commons tartalmaz Pócsfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szentgotthárdtól 5 km-re nyugatra a Lapincs jobb partján fekszik.

Története

szerkesztés

A települést "Pacfalu" néven 1187-ben III. Orbán pápa a szentgotthárdi ciszterci apátságnak írt kiváltságlevelében mint az apátsághoz tartozó majort említik először. 1350-ben "Bochfolua", 1548-ban "Pochfalwa", 1593-ban "Pathffalwa", 1620-ban "Poczfalua" alakban említik a korabeli forrásokban. Nevét feltehetően első birtokosáról kapta. Sorsa a későbbiekben szorosan kötődött az apátsághoz. 1391-ben az apátság többi birtokával együtt a Széchyek szerezték meg. 1480-ban Hunyadi Mátyás visszaadta az újra önállóvá lett apátságnak, de halála után újra a Széchyeké. 1528-ban I. Ferdinánd az apátsággal együtt Serédy Gáspárnak adta, majd rövid ideig újra a Széchyeké. 1605-ben Bocskai hajdúi dúlták fel. 1720-ban 6 portát számláltak a településen. 1787-ben 18 házában 96 lakos élt. 1830-ban 17 háza és 118 lakosa volt.

Vályi András szerint „ PÓCSFALU. Vas Vármegyében, földes Urai a’ Czisztertzita Szerzetbéli Atyák, fekszik Bodafalvához közel, mellynek filiája, határjának javai szerént, második osztálybéli.”[1]

Fényes Elek szerint „ Pócsfalu (Potschendorf), német falu, Vas vmegyében, a szentgothárdi uradalomban, a Lapincs völgyben, 123 kath. lak.”[2]

Vas vármegye monográfiája szerint „ Pócsfalu, 32 házzal és 320 németajkú r. kath. vallású lakossal. Postája Nagyfalva, távírója Szent-Gotthárd. A szent-gotthárdi uradalomhoz tartozott.”[3]

1910-ben 216, túlnyomórészt német lakosa volt. 1921-ig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések mint németajkú települést Ausztriának ítélték. 1971-ben közigazgatásilag Badafalvához csatolták. A csatornahálózat 1986-ban épült ki. 1992-ben felépült a tűzoltó szerház. 2001-ben 108 lakosa volt.

Külső hivatkozások

szerkesztés
  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye