Főmenü megnyitása

Pölöske község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.

Pölöske
A pölöskei Teleki kastély[1]
A pölöskei Teleki kastély[1]
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Tóth Tivadar György[2]
Irányítószám 8929
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség831 fő (2015. jan. 1.)[3] +/-
Népsűrűség17,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület45,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pölöske (Magyarország)
Pölöske
Pölöske
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 45′ 18″, k. h. 16° 55′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 18″, k. h. 16° 55′ 26″
Pölöske (Zala megye)
Pölöske
Pölöske
Pozíció Zala megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Pölöske témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Zala megye nyugati részén, a megyeszékhelytől délre fekszik, a 75-ös főút mentén; utóbbiból itt ágazik ki északi irányba, Búcsúszentlászlón át Alsónemesapátira a 7363-as út. Nyugati határszélét egy rövid szakaszon érinti a Becsehely-Bak közti 7536-os út is.

Zalaegerszegtől 19 kilométerre helyezkedik el; a környező települések közül Zalaszentmihály 5,5, Nemesszentandrás 6, Bak 6,5, Sárhida 9, Pacsa 9, Zalaigrice pedig 12 kilométer távolságra található.

TörténeteSzerkesztés

A mellette folyó Pölöske (ma Szévíz) patak nevéből lett a helységnév, ami 1141-ben, Plisca alakban fordult elő elsőként. Szláv eredetű; egyaránt használják a papi tonzúrára és a síkságból kiemelkedő dombra.

Pölöske (Peleske, Piliske) Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1234-ben említették először Pyliske néven. Egy 1318-as oklevél Szent-Endre, Bebes és Szent-Mihály szomszédságában említette. 1318-ban Pyliskezeg, 1323-ban Pyleske, 1335-ben Peleske, Peliske, Pyliske neveken írták. 1513-ban Ferencrendi kolostor is állt itt, egy oklevél azzal, valamint Bornakkal együtt említi a települést. Peleskén és Bornakon ekkor négy Ördög nevű család élt, kiknek 18 jobbágyportáját számolták össze az 1513-as összeíráskor. A település vámhely volt, és mezőváros, vámszedési joggal, és Peleske várához tartozott.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92,9%, cigány 5,56%, német 1,18%. A lakosok 84,9%-a római katolikusnak, 0,85% reformátusnak, 1,35% evangélikusnak, 0,45% görögkatolikusnak, 4,4% felekezeten kívülinek vallotta magát (8,3% nem nyilatkozott).[4]

Pölöske váraSzerkesztés

Pölöske vára a mai Szévíz zsombékos, mocsaras völgyében épült a tatárjárás után. Előbb a Hahót nemzetség, majd a Peleskei Ördög család birtokolta. A 14. században már jelentős vár volt. Gyakoriak voltak viszont az Ördög családdal kapcsolatos botrányok. Többek között pénzhamisítás, nők elhurcolása szerepelt a bűnlajstromon. De még a 16. században is elszomorító közerkölcsökről tudósítottak az egyházlátogatási jegyzőkönyvek.

A várat 1664-ben a török elfoglalta. A felszabadító háborúk után 1702-ben a pölöskei is a többi vár sorsára jutott: elpusztították, anyagát építkezésekhez használták fel. Ma már csak árkai, felszíni nyomai találhatók meg. (forras: www.vendegvaro.hu/5-2193 2007. április 3.)

 
A Tőzegtó

NevezetességeiSzerkesztés

  • Tőzegtó – Híres horgászparadicsom.
  • Pölöskei erdő.
  • Turul-szobor[5]
  • Pölöskei szörp

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Teleki-kastély és parkja, Pölöske, Aliz major, muemlekem.hu
  2. Pölöske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  4. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  5. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés