Patóháza

település Romániában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. február 12.

Patóháza (románul: Potău) falu Romániában, Szatmár megyében.

Patóháza (Potău)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
KözségAranyosmeggyes
Rangfalu
KözségközpontAranyosmeggyes
Irányítószám447191
SIRUTA-kód138146
Népesség
Népesség907 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság297
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 45′ 24″, k. h. 23° 07′ 15″47.756727°N 23.120901°EKoordináták: é. sz. 47° 45′ 24″, k. h. 23° 07′ 15″47.756727°N 23.120901°E
SablonWikidataSegítség

Szatmár megyében, Aranyosmeggyestől délre, a Szamos folyó jobb partján fekvő település.

Története

szerkesztés

A település nevét a korabeli oklevelek a 15. században említik először Magasmart néven, ez volt a falu ősi neve.

A 15. században a Magasmarti Pathó család birtoka volt.

A falu a 15. század közepe tájáig a Meggyesi vár-hoz tartozott.

1547-ben Pathó Menyhért magasmarti jószágára királyi adományt kapott, majd a birtok nagy része zálogba került.

A 17. században legnagyobb birtokosa a Tóth család volt, aki a Pathó család-ba is beházasodott.

1600-ban a Perényieké, Perényi Zsófia a Székely György özvegye kapott itt részbirtokot.

1665-ben Sándorházi Ferenc és felesége Thury Zsuzsanna, Kende Jánosné és Horváth Istvánné volt birtokosa.

1717-ben Viszocsányi Sándor-nak volt itt birtoka.

A 18. században több birtokosa is volt: a gróf Teleki, báró Bánffy, báró Wesselényi és a Darvay, Csabay, Fülep, Görög, Szeőke, Zoltán, Décsey, Gáspár, Bethlen, Kovács és Kún családok birtoka volt.

A 19. században a Becskyek, Tarczyak, a Bethlen, Selyebi Kovács családok birtoka volt.

A 20. század elején birtokosa gróf Dégenfeld Mária volt itt a nagyobb birtokos, de volt itt még részbirtoka Tóth Móricz-nak is.

A Szamos mellé épült Patóháza az évszázadok során többször költözött új helyre a Szamos folyó áradásai miatt.

Borovszky Samu az 1900-as évek elején a következőket jegyezte fel a településről: „Kisközség a Szamos mellett, 221 házzal, 1151 lakossal, akik között 448 magyar és 666 oláh, 675 görögkatolikus, 398 református, 72 izraelita vallású. Határa 2386 k. hold. A község postája, távírója, vasúti állomása: Aranyosmeggyes.”

Nevezetességek

szerkesztés
  • Református templom – 1896-ban épült.
  • Görögkatolikus templom – a 19. század vége felé épült.
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.