Főmenü megnyitása

A Pick Szalámigyár, hivatalos nevén Pick Szeged Zrt. egy szegedi székhelyű élelmiszeripari cég.

Pick Szeged Zrt.
PICK szalámigyár fortepan 137815.jpg
Típus
Alapítva 1869
Székhely Szeged
Cím 6725 Szeged, Szabadkai út 18.
Forma zártkörűen működő részvénytársaság
Alkalmazottak száma 2800

Magyar cégjegyzékszám 06-10-000065
A Pick Szeged Zrt. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pick Szeged Zrt. témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

Szegeden mindig is jelentős volt a házisertés-hizlalás, a paprikatermelés pedig a török hódoltság idején honosodott meg, szalámiipara régi múltra tekint vissza. 1869-ben Pick Márk terménykereskedő céget alapított, és ahogy hasonló termény- és paprikakereskedések tették, néhány mázsás tételben telente szalámit is készített. 1883-ban olasz szakmunkások alkalmazásával külön szalámimanufaktúrát hozott létre (Pick Márk Szalámigyár). Eleinte a szalámit lóbélbe töltötték (ezt néhány évtizeddel később cellulóz alapú anyagra cserélték, különlegessége volt a finom fűszerkeverék és a nemespenész, amit ecsettel kentek simára. Az alapító 1892-es halála után felesége, majd 1906-tól legidősebb fia, Jenő is belépett az igazgatásba, aki 1934-től már egyedül irányította. A 20. század elején a gyár a Felső-Tisza-parton, a Zsótér és Maros utca közötti részen működött, ekkor már évi 25-30 vagon szalámit gyártottak, és több rangos kitüntetést is elnyertek termékükkel.[1][2]

A második világháború alatti szövetséges légitámadások[3] a Szalámigyárat nem pusztították el. A cég akkoriban kiterjedt élelmiszeripari tevékenységet folytatott, így hentesáru- és húskonzerv-, zsírolvasztó-, gyümölcskonzervgyártó, sőt libabontó üzemet is működtetett. A város bevétele után a gyár, az ország sok fontos gyárához hasonlóan, a Vörös hadsereg számára is termelt, amely biztosította a nyersanyagellátást. A magyar–szovjet áruforgalmi egyezmény keretében paradicsomsűrítményt és gyümölcslekvárt gyártott, a szalámi- és hentesárugyártás háttérbe szorult, de több száz sertést hizlaltak.[4] 1948 márciusában a vállalatot államosították. Pick Jenőt, a Szegedi Szalámigyár akkori tulajdonosát internálták, az üzem élére munkásigazgatót neveztek ki. 1949-re a dolgozók létszáma már csaknem 300-ra bővült a háború utáni 60-70-ről, az újraindított szalámigyártás mellett hentesáru és tőkehús is a termékek közé került. A manufakturális szalámikészítésről áttértek a nagyüzemi gyártásra, akkoriban még csak a hideg évszakban, vagyis téli idénymunkásokkal. A belföldi ellátásra szánt csemegeszalámi-sorral már egész évben üzemeltek, egyre fejlettebb technológiával. Az 1950-es évek közepére már több mint 400 munkást alkalmaztak, 1957-ben 112 vagon téliszalámit, 109 vagon csemegeszalámit és 24 vagon gyulai kolbászt gyártottak. Az évi 140 millió forintos termelés egyharmada kivitelre ment.

1958-ban a gyár téliszalámija a brüsszeli világkiállításon nagydíjas lett. Ezután a mennyiség növelését célozták meg a bővülő exportigények kielégítésére. Ugyanabban az évben a szalámigyárhoz csatolták a Szegedi Vágóhidat és a Szegedi Hűtőipari Vállalatot. 1959-től 1965-ig kilencvenmilliós korszerűsítést hajtottak végre. Ennek eredményeként nőtt a gyártott téliszalámi mennyisége, aminek kétharmada exportra ment. A rekonstrukció során beszerzett Krämer-Grebe gépsor – az összeaprított hús teknőkben történő gyúrásának és érlelésének százéves, nehéz fizikai munkát igénylő hagyományát megszüntetve – közvetlen bélbe töltötte, s a klimatizált térben végzett technológiával úgy is érlelte. A húsbontás hagyományos, késsel végzett szakmunkájáról a betanított munkások által is kezelhető gyűrűs csontozókések alkalmazására tértek át. Emeltek egy 40 méter magas toronyépületet, amelyben egy „Marton-féle” klímaberendezéssel az érlelés az időjárástól függetlenül egész évben lehetővé vált, 70%-kal növelve a gyár kapacitását.[5] Emelkedett a téliszalámit rendelő államok száma, Európán kívül is. A kivitel 1950–1968 között évenként megduplázódott, a termelés évi 500 vagonnyira emelkedett, ebből 320 exportra került. 1963-ban Csongrád megyei húsipari vállalatokat, 1969-ben állatforgalmi vállalatokat csatoltak a gyárhoz, amely végül Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat néven működött tovább az ország legnagyobb vidéki húsipari vállalataként.

1971-ben két új sertéshizlalda épült, de a növekvő bel- és külföldi igényeket így sem tudták kielégíteni. 1972–74 között több mint egymilliárd forintos beruházást hajtottak végre: a város szélén, az egykori vágóhíd helyén új szalámigyárat építettek. Ez évi 256 ezerrel több sertés levágását tette lehetővé, és 550 vagon szalámival, továbbá 220 vagon húskészítménnyel emelte a gyártókapacitást. Elkészült a laboratórium, és az irodaház is. A város legmagasabb ipari létesítményével, a 63 méteres szalámiérlelő-toronnyal 1976-ban befejeződött a bővítés, a cég szalámielőállító kapacitása évi 1000 vagonra, sertésvágása félmillió fölé nőtt. 1977-től a szalámitermelés meghaladta a tízezer tonnát, évi 570 ezerre nőtt a sertés- és 26 ezerre a szarvasmarhavágás. Évi hétezer tonna szalámi kivitelre került. A gyár bruttó termelési értéke abban az évben meghaladta a hárommilliárd forintot, ami 200 millió forintos tiszta profitot jelentett.

1981-ben a Tisza-parti üzemben korszerű húsfagyasztót és új szalámiérlelőket helyeztek üzembe. 1984-ben a városszéli, új gyárban félmilliárd forintos sertéstisztító technológiai sort, új marhavágósort és bélfeldolgozó-üzemet építettek, a nyugati vevők fokozott higiéniai igényeinek megfelelően.

A rendszerváltás után a céget privatizálták, 1992-ben a cég részvénytársasággá alakult át, terjeszkedésbe fogott más húsipari vállalkozások felvásárlásával, HERZ Szalámigyárat is megvették 1994-ben. 1995-ben az alapító örökösei elvesztették név- és védjegyhasználati perüket.[1] Az ezredforduló tájékán Csányi Sándor bankvezér érdekeltségi körébe került.[forrás?] Jelenlegi nevét 2005 óta viseli.

A cég fontos munkaadó Szegeden, két Hungarikum-címet is elnyert a PICK Téliszalámi valamint a HERZ Classic Téliszalámi révén.

A Bonafarm Csoport tagjaként a Pick Szeged Zrt. Magyarország és Közép-Európa egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalata. 2013-ban éves árbevétele közel 70 milliárd magyar forint volt, exportja meghaladta a 60 millió eurót. Közel 2200 főt foglalkoztat Szegeden, Baján és Alsómocsoládon lévő telephelyein. Kiváló minőségű termékeit 35 országban, több mint 200 üzletlánc polcain találhatják meg a fogyasztók.[1]

MúzeumaSzerkesztés

Az alapítás 130. évfordulója tiszteletére 1999-től a Felső Tisza-parti Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum[6][halott link] nyílt, bemutatva a gyár történetét.[2] (A múzeum 2018. december 23-tól felújítási munkálatok miatt tartósan zárva tart.)[7]

ÉrdekességSzerkesztés

Sportszponzori tevékenysége is jelentős (például a Pick Szeged NB I-es férfi kézilabdacsapat névadója). A 2008-as Formula–1 spanyol nagydíjon egyfutamos szerződést kötött a McLaren csapatával.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Pick Szeged Zrt. – Történet (Bonafarm csoport, Hozzáférés: 2019. június 4.)
  2. a b Daniella Cheslow: The Jewish History of Hungary's Pick Salami (angol nyelven). Tablet Magazine, 2014. június 18. (magyarul: I. rész, II. rész, Kibic magazin, ford. Dávid Gábor)
  3. Az év, amikor 1022 bombát szórtak Szegedre
  4. Helyesírás: hizlal[halott link]
  5. Húsipari üzemek – A szalámi gyártástechnológiája – Gépesített érlelőklíma. VTESH Hűtéstechnika, 2014. március 25. (Hozzáférés: 2019. június 4.)
  6. Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum
  7. Pick virtuális múzeum

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés