Főmenü megnyitása

Podmaniczky Frigyes-emlék

Kő Pál alkotása a Podmaniczky Frigyes téren

A Podmaniczky Frigyes-emlék Kő Pál és Balikó Gyula alkotása, amit 1991-ben avattak föl a Podmaniczky Frigyes téren.

Podmaniczky Frigyes-emlék
2010-ben
2010-ben
Ország Magyarország
Település Budapest V. kerülete
Hely Podmaniczky Frigyes tér .
Építési adatok
Szobrász
Készítés ideje 1986–1991
Felavatás ideje 1991. december 4.
Felhasznált anyagok
Alapadatok
Magassága~4 méter m
Elhelyezkedése
Podmaniczky Frigyes-emlék (Budapest)
Podmaniczky Frigyes-emlék
Podmaniczky Frigyes-emlék
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 11″, k. h. 19° 03′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 11″, k. h. 19° 03′ 16″

Az emlékmű leírásaSzerkesztés

A szobor környezetéül szolgáló Podmaniczky Frigyes tér historizáló épületei és az egyszerre forgalmas és félreeső belvárosi jelleg ugyan kedvező adottságú volt, de az építmények – a metróépület és tartozékai, a trolivégállomás, a föld alatti WC, a hamarosan gondozatlan növényzet és az árusbódék – összevisszasága mégis megnehezítette a tervezést. Ezért a művész olyan eklektikus építményt alkotott, mely ebben a közegben is megállja a helyét, látványában és funkciótöbbletével (mint találkozóhely) egyértelműen emeli a tér színvonalát.

A mintegy négy méter magas építmény központi részét a Podmaniczky Frigyes 120 centiméteres bronz­szobrát magába foglaló kőfülke alkotja. Talapzata körhasábokból áll, amit támlás padelemek gyűrűje vesz körül. Felül egy zöldes színűre festett – a bazilikával és a metrószellőző műtárgyak vonalaival harmonizáló – öntöttvas kupola zárja le, a lanterna helyén egy órával. A szobor a bárót egy kis, Pallasz Athéné szobrot – Carlo Adami Városvédő Paliasz Athénéját, aki kezéből kilopták a lándzsát – tartva ábrázolja. Ezzel Ráday Mihály nevezetes tévéműsorának címére utalt: „Unokáink sem fogják látni, avagy Pallasz Athéné kezéből olykor ellopják a lándzsát...”.

TörténeteSzerkesztés

Báró Podmaniczky Frigyes neve 1945 után tabu volt. Ráday Mihály volt az első, aki 1982-ben egy tanulmányt írt róla. Ekkor kezdeményezte, hogy Kő Pál szobrász készítsen egy emlékművet a jeles embernek, mert ahogy fogalmazott: a lakosságnak is tudnia kell, kinek köszönheti ezt a csodálatos várost, hogy voltak nagy emberek, akiknek a nevéhez fűződik a főváros fejlesztése, hogy amikor egyesítették a városrészeket, mindössze háromszázezer lakosa volt, s a millenniumra több mint hatszázezer. Szeretnénk, ha a fiatalság úgy említené ezt az emlékhelyet, hogy - „találkozunk a Podmaniczkynál”. Az emlékmű terve még abban az évben, a szobor modellje pedig 1986-ra el is készült.

Budapest városvédői 1983-ra elérték, hogy Pod­maniczky Frigyest „rehabilitálják”, így a Fővárosi Tanács egy addig névtelen belvárosi közteret, az Arany János utcai metróállomást övező teret nevezi el róla. A Helikon Kiadó ekkor kiadta a báró naplóját, a Budapesti Városszépítő Egyesület pedig elkészíttette Kő Pállal (aki a Podmaniczky-érmet is megalkotta) a szobor tervét, de a döntéshozók akkor még túl korainak ítélték. Az engedélyt végül Budapest utolsó tanácselnöke adta ki. Végleges formáját Kő Pál szobrász- és Balikó Gyula iparművészek által nyerte el.

A műalkotás mégis befejezetlen, mivel nem kerültek fel azok a „függők” a kupola peremére, amik a Fővárosi Közmunkák Tanácsának egykoron közműveken használatos emblémáit örökítették meg, valamint a zászlótartó árboc szélkakasként forgó fémzászlaja, melyeket a művész eredetileg a mű részeként képzelt el. Az emlékművön a megörökített nevén és születési-halálozási dátumon kívül eredetileg szerepelt még egy Podmaniczky Frigyesnek tulajdonított (de valójában valószínűleg az unokatestvérétől, Podmaniczky Sándortól származó) idézet is, mely azonban az avatás előtt – a Budapest Galéria felelős főigazgatójának tanácsára – eltávolításra került: „Minden csak átmenet”.

A szobrot 1991. december 4-én délelőtt Demszky Gábor főpolgármester avatta fel. Az alkotás a főváros finanszírozásával valósult meg. Az eseményen az emlékművet megalkotó Kő Pál és a kezdeményező Ráday Mihály is részt vett.

2019-ben a Podmaniczky Frigyes tér átalakításával egyidőben, a szobrásszal egyeztetve az alkotást restaurálták, majd pedig a felújítás után a tér délnyugati részén kapott helyet.

ForrásokSzerkesztés

  • Aki Bécset lepipálta, Kurír - reggeli kiadás 2. évfolyam 333. szám - 1991. december 5. (online: adtplus.arcanum.hu)
  • Hírek, Magyar Nemzet 54. évfolyam 285. szám 1991. december 5. (online: adtplus.arcanum.hu)
  • Boros Géza: Újabb pesti szobrok (34. old.) Kritika 23. évfolyam 6. szám - 1994. (online: adtplus.arcanum.hu)
  • Ráday Mihály: Budapest vőlegénye (45. old.), 168óra 9. évfolyam 46. szám - 1997. november 18. (online: adtplus.arcanum.hu)
  • Szent Istvántól a tudomány hajójáig Kő Pál szobrászművész a millenniumi művekről, a bírálatokról, a tervekről és az új alkotásokról (15. old.), Magyar Nemzet 65. évfolyam 158. szám - 2002. július 9. (online: adtplus.arcanum.hu)
  • Ráday Mihály: Budapest vőlegénye (30. old.), 168óra 22. évfolyam 24. szám - 2010. június 17. (online: adtplus.arcanum.hu)
  • Gyöngyösi Klaudia: Átadták a megújult fővárosi Podmaniczky teret, magyarepitok.hu - 2019. október 3.

További információkSzerkesztés