Poprádremete
Poprádremete (1899-ig Mnisek, szlovákul: Mníšek nad Popradom, németül: Remz, korábban Einsiedl) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában. Közúti határátkelőhely Nowy Sącz felé.
| Poprádremete (Mníšek nad Popradom) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Ólublói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1323 | ||
| Polgármester | Peter Žemba | ||
| Irányítószám | 065 22 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | SL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 611 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 37 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 439 m | ||
| Terület | 17,79 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 24′ 48″, k. h. 20° 42′ 53″49.413333°N 20.714722°EKoordináták: é. sz. 49° 24′ 48″, k. h. 20° 42′ 53″49.413333°N 20.714722°E | |||
| Poprádremete weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Poprádremete témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésÓlublótól 15 km-re északra, a lengyel határ mellett, a Poprád bal partján fekszik. Pilhót csatolták hozzá. További településrészei: Brestovky, Kače, Medzibrodje, Pilhovcík, Skalná és Zľabina.
Története
szerkesztésA település a 14. század elején keletkezett, 1323-ban „Heremitoris” néven említik először. 1364-ben „Heremita” néven bukkan fel. Az ólublói uradalom része volt. 1412 és 1772 között a 13 szepesi várossal együtt zálogként Lengyelország része volt. 1412-ben egy útmenti kocsma volt a településen. A 16. század első felében a vlach jog alapján ruszin pásztornépekkel telepítették be.
A 19. század közepén területén nagyolvasztó épült. A vasművet az 1840-es években Karol Heyssl vásárolta meg. Lakói főként erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mnissek, pusztai tót és német falu, Szepes vmegyében, épen a határszélen, ugy hogy a helységbőli kilépés, belépés Gallicziába, a sandeczi országutban, saját postahivatallal (1843 óta) postaváltással Lublyó és Sandecz közt. Lakik itt: 70 r. kath., van két urasági épület, harminczad, korcsma, paplak. Templomát az itt folyó Poprád 1813-ki nagy árviz alkalmával aláásván, szétdűlt s most is romokban hever, és csak az oskola használtatik isteni szolgálatra. Urbériség itt nincs; a föld felette sovány, köves, hegyes, csupán zabot és burgonyát terem. Birja a Hellner család. 1847-ben készittetett a sandeczi roppant út, melly Lublyón, Granasztón, Pilkón, Mnisseken által 4 mfd. távolságra, mindig hegyoldalban visz. Ezelőtt csak két hegyfal közt levő patak melletti járatlan köves uton volt a közlekedés Szepes vmegye és Galliczia közt, melly pedig most is igen élénk.”[2]
A vasmű 1867-ig üzemelt. 1876-tól üveggyár, később fűrésztelep működött a községben. A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 449, többségben ruszin lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.
2001-ben 702 lakosából 669 szlovák volt.
Nevezetességei
szerkesztés- A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma az 1780-as években épült. A háromhajós, késő román stílusú, klasszicista részletekkel épült templomot 1872-ben újították meg.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
szerkesztés- Hivatalos oldal Archiválva 2008. április 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Poprádremete Szlovákia térképén
- E-obce.sk
