Portál:Budapest/A hónap szócikke

2009. november szerkesztés

2009. október szerkesztés

2009. szeptember szerkesztés

2009. augusztus szerkesztés

Hegedüs Géza (Budapest, 1912. május 14. – Budapest, 1999. április 9.) író, újságíró, költő, színházi szakíró, kritikus.

Élete szerkesztés

1935-ben jogi diplomát szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol történelemből is lediplomázott. Dolgozott dramaturgként, újságíróként, lapszerkesztőként is, tanított színház- és drámatörténetet, verstant. Jó barátságban állt Kosztolányi Dezsővel, Kassák Lajossal, Hóman Bálinttal, Lukács Györggyel. Évtizedekig tanított a Színművészeti Főiskolán.

Elsősorban történelmi regényeket, drámákat írt.

2009. július szerkesztés

A REAC (teljes nevén: Rákospalotai Egyetértés Atlétikai Club) a magyar labdarúgó bajnokságban, a Soproni Ligában szereplő egyik budapesti egyesület.

Története szerkesztés

A csapat 1912-ben alakult, ám a 40-es években gyakorlatilag megszüntették. Volán néven szerepelt, s egy alkalommal az élvonalban is szerepelt. A rendszerváltás után 1991-ben megszűnik a Volán, s helyette újra létrejön a REAC. Mivel a Volán megszűnt, bajnoki indulási jogát törlik, így utóda, a REAC csak a BLSZ I-ban indulhat. A csapatban időközben olyan klasszis játékos is megfordult, mint Törőcsik András, aki az 1994/1995-ös évadban még pár mérkőzésen szerepelt levezetés képpen a REAC-ban. A csapat egy évtized után Urbán Flórián vezetésével feljutott az NB I-be. A csapat első szezonjában benntmaradt.

2009. június szerkesztés

 
Az alagút keleti bejárata a Duna felől

A Clark Ádám tér egy híres tér Budapest I. kerületében, a Vízivárosban. A Lánchíd budai hídfőjénél, az Alagút bejáratánál található. Nevét ezek tervezőjéről, Clark Ádám skót építészről kapta.

Nevezetességek szerkesztés

A téren áll a „0” kilométerkő, amely - a 8-as főút kivételével - a magyarországi elsőrendű főútvonalak számozásának kezdőpontja. A térről indul a Budavári sikló. A tér Budapest Duna-parti látképének szerves része.

A Clark Ádám tér volt Budapest első egységes neoreneszánsz stílusú tere. Épületeiben működött a Lánchíd Társaság (a Lánchíd Palotában), a Budai Népszínház, valamint a Budai Takarékpánztár. Utóbbinak az Ybl Miklós által tervezett épülete a II. világháborúban bombatalálatot kapott, majd a körforgalom kialakítása során teljesen elbontották. Helyén azóta is egy üres foghíjtelek áll.

2009. május szerkesztés

 

A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben általában csak Lánchíd) Budapest legrégibb, egyben egyik legismertebb állandó hídja a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe. Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és báró Sina György finanszírozta. A Lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között, egyben a teljes magyarországi Duna-szakaszon is. A munkálatok 1839-ben kezdődtek, a kész hidat 1849-ben avatták fel. Tervezője az angol William Tierney Clark, a kivitelezés irányítója a skót származású Clark Ádám volt. Utóbbiról nevezték el az Alagút és a Lánchíd közötti teret (Clark Ádám tér). A hídfők oroszlánjait Marschalkó János lőcsei szobrászművész készítette. A híd megépítésének teljes költsége (előmunkálatok, a budai oldalon lévő kincstári épületek megváltása, Pestnek és Budának kifizetett kárpótlás) 6,575 millió forintot tett ki, ebből a híd 4,4 millióba került.

2008. június szerkesztés

A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum Budapesten, az Andrássy út 103. szám alatt található. Távol-keleti művészeti emlékek gyűjteménye látható benne.

Hopp Ferenc magángyűjteménye volt a gyűjtemény alapja, mely mintegy 4000 tételt számlált. Ezt, akárcsak az Andrássy úti palotáját, 1919-ben, nem sokkal halála előtt adományozta a magyar államnak. A múzeum 1923-ban nyílt meg. Több, már meglévő múzeumi gyűjteményből egészítették ki az állományt, így kerültek tárgyak a múzeumba az Iparművészeti Múzeumból, a Szépművészeti Múzeumból, a Néprajzi Múzeumból és a Nemzeti Múzeumból is. További magángyűjtemények (pl Wartha Vince) valamint 1945 után vietnámi, kínai és észak-koreai állami ajándékok is bővítették állományát.

2008. május szerkesztés

 
Az Állatkert Főkapuja

A Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország legrégebbi és legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje. 1866-os megnyitásától egészen az 1950-es évekig, az első vidéki állatkertek megalapításáig az ország egyetlen állatkertje volt. Az állat- és növénykertként működő intézmény az ország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye: évente 1-1,1 millió fő keresi fel látogatóként. A korszerű állatkertek többségéhez hasonlóan fő tevékenységi köre a természetvédelem, az oktatás, a természetközeli szabadidős program biztosítása, valamint a tudományos kutatás. Történetéből, és ezzel összefüggő sajátosságaiból adódóan további célkitűzései közé tartozik a kulturális örökség védelme és gazdagítása is. Budapest XIV. kerületében, a Városligetben, az Állatkerti körút 6-12. szám alatt található. Területe 1986 óta természetvédelmi terület. Egyéb elnevezései: Pesti Állatkert (1866-1873); Budapesti Állatkert (1873-1907); Székesfővárosi Állatkert (1907-1912); Székesfővárosi Állat- és Növénykert / Budapest Székesfőváros Állat- és Növénykertje (1912-1948); Budapest Főváros Állat- és Növénykertje (1948-2001).