Prága–Plzeň-vasútvonal

vasútvonal

A Prága–Plzeň-vasútvonal egy 3 kV egyenárammal és 25 kV 50 Hz váltakozó árammal villamosított, normál nyomtávolságú, 109 km hosszú vasútvonal Csehországban Prága és Plzeň között. Jelenleg átépítés alatt áll, a már felújított szakaszokon a vonatok maximális sebessége 160 km/h-ra nőtt, a még felújításra váró részeken pedig még maximum csak 120–130 km/h.

Prága-Smíchov–Plzeň hlavní nádraží[1]
Plzeň vasútállomása
Vonal:
  • 170
  • 171
Hossz:109,200 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:Prága–Beroun: 3 kV=
Beroun–Plzeň: 25 kV 50 Hz ~
Maximális sebesség:160 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Prága–Plzeň-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon STR.svg Prága-Főpályaudvar felől (korábban KFJB)
BSicon ABZgr.svg Praha-Smíchov společné nádr.–Hostivice felé (korábban BEB)
BSicon BHF.svg 0,465 Praha-Smíchov korábban Prag Westbahnhof
BSicon ABZgr.svg nach Rudná u Prahy–Most (korábban PDE)
BSicon BST.svg ~3,0 hradlo Barrandov
BSicon HST.svg ~6,8 Praha-Velká Chuchle
BSicon ABZg+l.svg Praha-Vršovice felől
BSicon BHF.svg 9,753 Praha-Radotín
BSicon HST.svg ~14,3 Černošice
BSicon BST.svg ~15,2 hradlo Kazín
BSicon HST.svg ~15,8 Černošice-Mokropsy
BSicon hKRZWae.svg Berounka
BSicon HST.svg ~18,3 Všenory
BSicon HST.svg 19,666 Dobřichovice
BSicon BHF.svg 20,500 Řevnice
BSicon ABZg+l.svg Lochovice felé (korábban LB Hinter Třeban–Lochowitz)
BSicon BHF.svg 26,236 Zadní Třebaň
BSicon BHF.svg 29,719 Karlštejn
BSicon eDST.svg nákl. Karlštejn
BSicon BST.svg ~32,8 hradlo Korno
BSicon HST.svg ~33,5 Srbsko
BSicon ABZg+r.svg Rakovník felől (korábban Rakonitz–Protivíner Bahn)
BSicon BHF.svg 38,343 Beroun
BSicon DST.svg 40,300 Beroun seřaďovací nádr.
BSicon KMW.svg 41,075 3 kV/25 kV határ
BSicon BHF.svg 41,868 Beroun-Králův Dvůr
BSicon HST.svg 44,126 Králův Dvůr-Popovice
BSicon WBRÜCKE2.svg Litavka
BSicon BHF.svg 47,864 Zdice
BSicon ABZgl.svg Protivín felé (korábban Rakonitz–Protivíner Bahn)
BSicon HST.svg 51,243 Stašov
BSicon HST.svg 54,163 Praskolesy
BSicon BHF.svg 58,321 Hořovice
BSicon HST.svg 64,096 Cerhovice
BSicon eKRZu.svg 67,300 Strousberg-Bahn (soha nem készült el)
BSicon eBHF.svg 68,131 Zbiroh (bis 2012)
BSicon HST.svg Kařez (seit 2012)
BSicon eABZg+l.svg Strousberg-Bahn (soha nem készült el)
BSicon BHF.svg 71,946 Kařízek
BSicon HST.svg 74,818 Mýto
BSicon BHF.svg 77,915 Holoubkov
BSicon HST.svg 81,766 Svojkovice
BSicon WBRÜCKE2.svg Klabava
BSicon ABZg+l.svg Nezvěstice felől (korábban BCB)
BSicon BHF.svg 87,057 Rokycany
BSicon HST.svg 91,210 Klabava
BSicon HST.svg Ejpovice
(új nyomvonal 2018-tól)
95,775 Dýšina-Horomyslicekorábban Dýšina
95,850 Ejpovice-alagút (4150 m)
Dýšina(tervezett)
97,883 Chrást u Plzně
Stupno felé (korábban BWB)
BSicon HST.svg 106,953 Plzeň-Doubravka
BSicon WBRÜCKE2.svg Úslava
BSicon ABZg+r.svg (Duchcov–) Obrnice felől (korábban EPPK)
BSicon ABZg+l.svg České Budějovice felől (korábban KFJB)
BSicon BHF.svg 109,665 Plzeň-Főpályaudvar
BSicon ABZgl.svg Železná Ruda felé (korábban EPPK)
BSicon ABZgr.svg Cheb felé (korábban KFJB)
BSicon STR.svg Furth im Wald felé (korábban BWB)

TörténeteSzerkesztés

A Prága-Pilsen vonalat 1862. július 14-én nyitották meg. A Prágából Pilsenen keresztül a Furth im Waldnál lévő bajor határig tartó, Böhmische Westbahn által épített összeköttetés része volt. A prágai összekötő vasútvonal a főpályaudvartól a Moldva folyón át a Nyugati pályaudvarig 1872-ben állt üzembe.

1884-ben államosították a Böhmische Westbahnt, és ettől kezdve a vonal a kkStB hálózatához tartozott. Az első világháború után a vonal az újonnan alapított Csehszlovák Államvasutak ČSD része lett.

1928-ban a prágai főpályaudvar és a Prágai Nyugati pályaudvar/Praha západní nádraží (ma: Praha-Smíchov) közötti összekötő vasútvonalat 1,5 kV-os egyenárammal villamosították. 1911-től kezdődött a korábban egyvágányú vonal második vágánnyal való bővítése[2].

1962-ben a prágai hálózat felsővezetéki feszültségét a ma szokásos 3 kV-ra emelték. 1973-ra a Praha-Smichov-Beroun szakaszt 3 kV-os egyenárammal villamosították a prágai elővárosi vasúthoz hasonló forgalom számára. A Pilsenig tartó vonal többi részét az 1980-as években a korszerűbb 25 kV-os váltakozó áramú rendszerrel fedték le, ami szükségessé tette a két villamosenergia-rendszer közötti rendszerelválasztó pont telepítését Berúnban. 1987. július 5-én indult meg a Prága és Pilsen közötti folyamatos villamosüzem.

A csehszlovákiai politikai változások után a kapcsolat hamarosan visszanyerte korábbi jelentőségét, és Csehország és Nyugat-Németország közötti legfontosabb útvonal lett.

A transzeurópai hálózatok (TEN) keretében a kapcsolat a Cseh Köztársaságban a harmadik vasúti folyosó (Čadca-Bohumin-Prága-Pilsen-Cheb-Schirnding) része lett. Jelenleg a vágányok és a létesítmények felújítása folyik az átbocsátási kapacitás növelése érdekében. 2008 és 2011 között a Beroun és Zbiroh közötti szakaszt korszerűsítették. Itt 120-130 km/h maximális sebességet értek el a hagyományos- és 150-160 km/h-t a billenőszekrényes vonatok esetében. A tervek szerint 27 km hosszú új vonalat építenének Prága és Berún között. Az új vonal fő része a 25 km hosszú Barrandov-alagút lesz. A vonalat 270 km/h maximális sebességre tervezik, és 25 kV/50 Hz-es váltóárammal fogják üzemeltetni, így a továbbiakban nem lesz szükség rendszerváltásra. Ez 10 km-rel lerövidíti ezt az útvonalat. A menetidő a felére, 18 percre csökkenne.[3]

A 2012-es menetrendben két nemzetközi vonatpár közlekedett Nürnbergbe és Münchenbe (mint alex). Itt mind a négy járat négyóránként közlekedett a Furth im Wald határátkelőn keresztül. Ezenkívül három további gyorsvonatpár közlekedett a Železná Ruda-Alžbětín/Bayerisch Eisenstein határállomásra. A teljes útvonalon összesen 18 gyorsvonatpár közlekedett, folyamatos összeköttetést biztosítva óránként. Ezen kívül óránként helyi vonatok közlekedtek Pilsen és Berún, valamint Berún és Prága között.

A 2012. december 9-i menetrendváltás óta mind a négy nemzetközi vonatpár, a cseh szakaszon immár expresszként, ezen az útvonalon közlekedik München, Furth im Wald és Prága között. Jelenleg, a 2014-es menetrendi évben tehát ez a négy gyorsvonatpár, két gyorsvonatpár Železná Ruda-Alžbětín és öt gyorsvonatpár, valamint két SuperCity-pár Cheb és Frantiskovy Lazne felé közlekedik.[4]

2018 decemberében öt év építés után elkészült és üzembe helyezték az Ejpovice-alagutat. Ennek eredményeként a 2018. december 9-i menetrendváltozástól kezdve a távolsági vonatok menetideje nyolc perccel csökkent. A köztes megállók nélkül közlekedő gyorsvonatok ezután csak 66 percig tartanak majd Praha-Smíchov és Pilsen között, ami 94 km/h átlag utazósebességnek felel meg.[5]

2019 novemberében a Cseh Köztársaság közlekedési minisztériuma jóváhagyta egy új alagút építését Praha-Smíchov és Beroun között. Az alagút 24,8 kilométer hosszú lesz, és 200 km/órás sebességre tervezték. A Praha-Smíchov és Beroun közötti menetidő a befejezést követően tizenkét percre csökken, Pilsenig pedig 44 perces menetidővel számolnak. A tervek szerint 50 milliárd cseh koronába fog kerülni.[6]

A 2021 és 2023 közötti időszakban a Beroun és Plzeň közötti vonalat az európai vonatbefolyásoló rendszerrel (ETCS) szerelik fel. A vonali berendezéseket a cseh AŽD Praha szállítja.[7]

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Prága–Plzeň-vasútvonal témájú médiaállományokat.