Prionailurus javanensis

emlősfaj

A Prionailurus javanensis az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a macskafélék (Felidae) családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Prionailurus javanensis
Borneói példány
Borneói példány
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia)
Család: Macskafélék (Felidae)
Alcsalád: Macskaformák (Felinae)
Nem: Prionailurus
Severtzov, 1858
Faj: P. javanensis
Tudományos név
Prionailurus javanensis
(Desmarest, 1816)
Szinonimák
  • Prionailurus bengalensis javanensis Desmarest, 1816
  • Prionailurus bengalensis anguliferus Fitzinger, 1868
  • Prionailurus bengalensis javensis Elliot, 1882
  • Prionailurus bengalensis tingius Lyon, 1908
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Prionailurus javanensis témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Prionailurus javanensis témájú kategóriát.

Rendszertani besorolásaSzerkesztés

Mivel igen hasonlít rokonára, a leopárdmacskára (Prionailurus bengalensis) sokáig úgy vélték, hogy annak az alfaja. Azonban az új DNS- és alaktani-vizsgálatoknak köszönhetően megtudtuk, hogy egy önálló fajról van szó. Leválásakor magával vitte a leopárdmacska legtöbb szigeti alfaját is, hiszen azok valójában együttesen a Prionailurus javanensist alkotják.[1][2]

ElőfordulásaSzerkesztés

A Prionailurus javanensis előfordulási területe magába foglalja a következő malajziai, indonéziai és fülöp-szigeteki területeket: Borneó, Jáva, Bali, Szumátra, Palawan, Negros Occidental (Nyugat-Negros), Cebu és Panay.[2][3][4]

Meglehet, hogy a palawani állománynak az ősei Borneóból származnak; a szigetek közti átkelés a pleisztocén korban történhetett, amikor is az ottani szigetek szárazföldekkel össze voltak kötve. Mivel a palawani és a negrosi állatok között nagyon kicsi a genetikai különbség, nagy a valószínűség, hogy az utóbbi szigetre az ember telepítette be ezt a macskát.[5]

Állatkertekben igen ritka faj, Magyarországon csak a Nagyerdei Kultúrparkban található meg néhány egyede.[6]

AlfajaiSzerkesztés

A kutatók 147 darab lenyúzott bőr és 100 darab koponya vizsgálatából megtudták hogy ennek az állatnak, az elterjedési területén található különböző szigeteken 5 különböző alfaja van:[1][2]

  • Prionailurus javanensis borneoensis (Brongersma, 1936) - korábban: Prionailurus bengalensis borneoensisBorneó
  • Prionailurus javanensis heaneyi (Groves, 1997) - korábban: Prionailurus bengalensis heaneyiPalawan
  • Prionailurus javanensis javanensis (Desmarest, 1816) - korábban: Prionailurus bengalensis javanensisJáva és Bali
  • Prionailurus javanensis rabori (Groves, 1997) - korábban: Prionailurus bengalensis raboriNegros Occidental, Cebu és Panay
  • Prionailurus javanensis sumatranus (Horsfield, 1821) - korábban: Prionailurus bengalensis sumatranusSzumátra

MegjelenéseSzerkesztés

Az átlagos Prionailurus javanensis fej-testhossza 38,8-66 centiméter, ennek a 40-50%-át a farok alkotja. A testtömege 0,55-3,8 kilogramm. A macska szőrzetének az alapszíne a háton és oldalakon szürkésbarna; az oldalain sötétbarna foltok vannak, ezek a foltok a háton összeérnek és három hosszanti sávot alkotnak. A hasi része fehéres. Mint minden Prionailurus-fajnak, ennek is lekerekítettek a fülei és a hosszúkás testéből rövid lábak indulnak ki.[2][3][7][8]

ÉletmódjaSzerkesztés

A természetes élőhelye a trópusi alföldeket borító örökzöld erdők. Azonban, ha elég sűrű a növényzet, ez a macskaféle az ember közelében is képes megélni; emiatt olajpálma-, kaucsukfa- és cukornádültetvényeken is találkozhatunk vele. A sabahi Tabin rezervátumban egy-egy Prionailurus javanensis átlagos területe 3,5 négyzetkilométert foglal magába.[9][10]

Ez a macskaféle késő délután és kora reggel jár vadászni. Legfőbb tápláléka a különböző rágcsálók, ezekből főleg a patkányfajok; étlapját élőhelytől függően kiegészítheti gyíkokkal, kígyókkal, békákkal vagy énekesmadarakkal.[4][11][12][13]

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b (2017) „A revised taxonomy of the Felidae: The final report of the Cat Classification Task Force of the IUCN Cat Specialist Group”. Cat News Special Issue 11.  
  2. a b c d Groves, C. P. (1997). „Leopard-cats, Prionailurus bengalensis (Carnivora: Felidae) from Indonesia and the Philippines, with the description of two new subspecies”. Zeitschrift für Säugetierkunde 62, 330–338. o.  
  3. a b Sunquist, M.. Leopard cat Prionailurus bengalensis (Kerr, 1792), Wild cats of the World. Chicago: University of Chicago Press, 225–232. o. (2002). ISBN 0-226-77999-8 
  4. a b Lorica, M. R. P. (2013). „Survival of a native mammalian carnivore, the leopard cat Prionailurus bengalensis Kerr, 1792 (Carnivora: Felidae), in an agricultural landscape on an oceanic Philippine island”. Journal of Threatened Taxa 5 (10), 4451–4460. o. DOI:10.11609/JoTT.o3352.4451-60. ISSN 0974-7907.  
  5. (2017) „Genetic Structure and Phylogeography of the Leopard Cat (Prionailurus bengalensis) Inferred from Mitochondrial Genomes”. Journal of Heredity 108(4), 349−360. o. DOI:10.1093/jhered/esx017.  
  6. Megosztom, 2018 11 13 12:39: Világritkaság született a Debreceni Állatkertben (magyar nyelven). HAON. (Hozzáférés: 2019. július 30.)
  7. Desmarest, A. G..szerk.: Société de naturalistes et d'agriculteurs: Le Chat de Java, Felis javanensis Nob., Nouveau dictionnaire d'histoire naturelle, appliquée aux arts, à l'agriculture, à l'économie rurale et domestique, à la médecine. Tome 6. Paris: Chez Deterville (1816) 
  8. Pocock, R. I.. Genus Prionailurus Severtzow, The fauna of British India, including Ceylon and Burma. Mammalia. – Volume 1. London: Taylor and Francis, 265–284. o. (1939) 
  9. Rajaratnam, R.. Ecology of the leopard cat Prionailurus bengalensis in Tabin Wildlife Reserve, Sabah, Malaysia. Bangi: PhD Thesis, Universiti Kabangsaan Malaysia (2000) 
  10. Rode-Margono, E. J. (2014). „Records of small carnivores and of medium-sized nocturnal mammals on Java, Indonesia”. Small Carnivore Conservation 50, 1–11. o.  
  11. Silmi, M. (2013). „Using leopard cats (Prionailurus bengalensis) as biological pest control of rats in a palm oil plantation”. Journal of Indonesia Natural History 1 (1), 31–36. o.  
  12. Rajaratnam, R. (2007). „Diet and habitat selection of the leopard cat (Prionailurus bengalensis borneoensis) in an agricultural landscape in Sabah, Malaysian Borneo”. Journal of Tropical Ecology (23), 209–217. o.  
  13. Fernandez, D.A.P. (2011). „Feeding habits of Visayan leopard cats (Prionailurus bengalensis rabori) in sugarcane fields of Negros Occidental, Philippines”. Asian International Journal of Life Sciences 20 (1), 141–152. o.  

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sunda leopard cat című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információkSzerkesztés