Récse

Pozsony városrésze Szlovákiában

Récse (szlovákul Rača, korábban Račistorf, németül Ratzersdorf) Pozsony város része, a Pozsonyi kerület Pozsonyi III. járásában. Főként szőlőtermesztéséről és borairól híres.

Récse (Rača)
Récse látképe
Récse látképe
Récse címere
Récse címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületPozsonyi
JárásPozsonyi III.
Rang község
Első írásos említés 1245
Polgármester Peter Pilinský
Irányítószám 831 06
Körzethívószám 02
Forgalmi rendszám
  • BA
  • BL
  • BT
Népesség
Teljes népesség25 733 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség831 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság148 m
Terület23,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
A városrész elhelyezkedése Pozsonyon belül
A városrész elhelyezkedése Pozsonyon belül
Elhelyezkedése
Récse (Szlovákia)
Récse
Récse
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 12′ 40″, k. h. 17° 09′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 40″, k. h. 17° 09′ 20″
Récse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Récse témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Pozsony központjától 10 km-re északkeletre, a Kis-Kárpátok keleti lábánál fekszik.

TörténeteSzerkesztés

 
A récsei plébániatemplom

A területén állt legkorábbi települést a 8. században alapították. A tatárjárás után az elpusztult lakosság helyére németeket telepítettek ide. A település első említése 1245-ből "Reche" néven egy királyi adománylevélből származik. Már ekkor is szőlőtermelő község volt. Területén őrtorony állt, mely a pozsonyi várhoz tartozott. A 16. században délről a török elől menekülő horvátok telepedtek le itt. 1647-től nemesi kiváltságokkal rendelkező mezőváros, amely első kiváltságait még III. Andrástól kapta, aki felmentette a pozsonyi szőlőtermelőket az adózás alól.

Vályi András szerint "RÉCSE. Ratzersdorf. Elegyes Mezőváros Pozsony Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, mások is, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Pozsonyhoz 1 mértföldnyire. Leginkább híres, és egésséges bora nevezetesíti, melly a’ külső országokban is kedves; határja középszerű, vagyonnyai is, eladásra jó módgyok van"[2]

Fényes Elek szerint "Récse, (Ratzersdorf, Rathsdorf), népes tót-német m. v., Poson vmegyében, Posonhoz északra 1 órányira, a szőlőtőkékkel, erdőkkel boritott Kárpáthegy tövében. Lakosai kik 1528 k., 413 evang., 96 zsidókra mennek, többnyire szőlőmivelésből, gyümölcs termesztésből, mesterségekből, résziben való aratásból táplálják magokat. Szántóföldje jó ugyan, de felette kevés. Legelője a népességhez igen szűk; ellenben szőlőhegye tágas s igen nevezetes jóságu bort terem. Szine ennek fejér, ize kellemetes, erős, zamatja sok. Sajnálni lehet azonban, hogy egy időtől fogva ez igen jó bornak arány szerént nem lévén becse, a récsiek is mint posoniak, kevés bort termő, de jó fajtáju tőkéiket kivágják; s helyette sok de csekély bort adó tőkéket választanak. A szőlőmivelés után fő helyt foglal el a gyümölcs termesztés, mert gyümölcsével, melly édességéért, jó izéért nagyon kerestetik, Posonban eleven kereskedést űznek; kiváltképen cseresnyéjük, baraczkjok, spanyolmegyjök, téli almájok, gesztenyéjök kicsin szemü ugyan, de édes izeik miatt nagyon kapós. F. u. hg Pálffy és számos curialisták."[3]

1946-ban csatolták Pozsonyhoz.

NépességeSzerkesztés

 
Récsei utcarészlet

1910-ben 4595 lakosából 3041 szlovák, 875 német és 650 magyar volt.
2011-ben 19 679 lakosából 17 933 szlovák, 392 magyar és 264 cseh volt.[4]

KözlekedésSzerkesztés

VasútiSzerkesztés

NevezetességeiSzerkesztés

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. A 2011-es népszámlálás adatai. [2013. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 8.)

ForrásokSzerkesztés

  • Podolák, J. 1989: Rača. Bratislava
  • Havlovič, Ľ 2002: Rača - Z dejín a pamiatok obce. Bratislava
  • Gyöngyössy Márton 2010: A királyi Magyarország pénztörténete (1527-1608). Budapest