Régis Szent Ferenc-János

francia jezsuita szent

Régis Szent Ferenc-János (franciául: Jean-François Régis) (Fontcouverte, 1597. január 31.Lalouvesc, 1640. december 31.) szentté avatott francia jezsuita szerzetes, pap.

Régis Szent Ferenc-János S.J.
Saint John Regis.jpg
jezsuita szerzetes, pap
Születése
1597. január 31.
Frontcouverte, Franciaország
Halála
1640. december 31. (43 évesen)
Lalouvesc, Franciaország
Tisztelete
Egyháza Római katolikus egyház
Tisztelik Római katolikus egyház
Boldoggá avatása1716. május 18., Róma
Boldoggá avatta: XI. Kelemen pápa
Szentté avatása1737. április 5., Róma
Szentté avatta: XII. Kelemen pápa
Kegyhely Lalouvesc, Franciaország
Ünnepnapja június 16.
Védőszentje szociális munkások, törvénytelen gyermekek
A Wikimédia Commons tartalmaz Régis Szent Ferenc-János S.J. témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

1597. január 31-én született a Narbonne melletti Fontcouverte településen, kisnemesi családból, melynek története során sokszor fogott fegyvert a hugenották ellen. A kor szokása szerint kezdeti oktatását otthon kapta, házitanítótól. 1610-ben került Béziersbe, a helyi jezsuita iskolába.

1616 decemberében Toulouse-ban belépett a Jézus Társasága noviciátusába. 1618. december 8-án Auchban tette le első fogadalmát, majd ez után kilenc hónapig retorikát tanult Cahorsban. 1619. októberétől tanító a Billon kollégiumban, Auvergneben. 1622 és 1625 között a tournoni kollégiumban katekizmust tanult. 1625 őszétől két évig Puy kollégiumában, egy évig az auchi kollégiumban volt tanító. 1628-tól ismét Toulouseban folytatja teológiai tanulmányait. Ekkor a városban pestisjárvány tört ki, s kérelmezte, hogy ápolhassa a betegeket. Erre nem kapott engedélyt, viszont a veszélyhelyzet miatt előrehozták a papszentelését, így 1630. májusában pappá szentelték.

1631-től tanár a pamiersi kollégiumban, 1632-től Montpellierben népmisszióba kezd. Kifejezetten kálvinista vidékre került, de főleg egyszerű, érthető prédikációinak köszönhetően nagy sikereket ért el.

 
Régis Szent János oltára Le Puy-en-Velay templomában

A jezsuita rendben 1633. november 6-án tette le utolsó fogadalmait. Ez után Viviers-be került, amely környéken a kor vallási villongásai a pasztorációt nagyon megnehezítették. Ferenc-János bátran fogott munkához, szolgálata azonban egy meglehetősen kellemetlen esettel kezdődött. Néhány kétes erkölcsű pap bepanaszolta a püspöknél, hogy megzavarja a plébániákat. A püspök hitt nekik, és el akarta őt távolítani. Hitelt érdemlő tanúk végül győzelemre vitték az igazságot. Ferenc-János ekkor kérelmezte, hogy Észak-Amerikába misszióba mehessen, de erre nem kapott engedélyt.

1634-1635 között népmissziókban működött. A szerencsétlenek iránt mindenütt megnyilvánult irgalmas szeretete, a közvélemény pedig számos csodát tulajdonított neki. Az általa tartott hitoktatásokra néha négyezernél is többen gyűltek össze. Látogatta a börtönöket, az elbukott lányok részére otthont épített.

Hivatása közben halt meg, mivel súlyos betegen téli missziót vállalt, s közben [Lalouvesc felé tartva eltévedt, s tüdőgyulladást kapott. Még így is megtartotta a prédikációit, de december 26-án összeesett, majd 1640. december 31-én késő este elhunyt.

XI. Kelemen pápa 1716-ban boldoggá, XII. Kelemen pápa 1737-ben szentté avatta.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a John Francis Regis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

ForrásokSzerkesztés

  • Testvéreink a szentek. Válogatás Peter Manns: Retormer der Kirche c. gyűjteményéből. Szerk. Marosi László szerkesztésében: Eisenstadt, 1977.
  • Ijjas Antal: Szentek élete. 1--2. köt. Bp., 1968.
  • Balanyi György, Schütz Antal, Sebes Ferenc, Szamek József és Tomek Vince piarista atyák: Szentek élete az év minden napjára.1--4. kötet. Szerk. Schütz Antal. Bp., 1932.