Toponár

Toponár egykori önálló község volt, 1970 óta Kaposvár városrésze.

Kaposvár-Toponár
A Kaposvári Egyetem főépülete
Közigazgatás
Település	Kaposvár
Népesség
Teljes népesség	3226 fő (2001) +/-
Elhelyezkedése
Kaposvár-Toponár Pozíció Kaposvár környéke térképén
é. sz. 46° 23′ 40″, k. h. 17° 50′ 10″46.394444, 17.836111
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaposvár-Toponár témájú médiaállományokat.

Fekvése

Kaposvár központjától északkeleti irányban fekszik, a 61-es főút várost elkerülő szakaszán kívül, a Szántódra vezető 6505-ös út mentén. Belterületének déli szélén található a Kaposvári Egyetem kampusza, a központjában ágazik ki a 6505-ös útból kelet felé a 7,5 kilométer hosszú 65 112-es út, amely Orci településre, majd onnan tovább Zimány központjába vezet.

A városrészen (annak keleti részén, dél-északi irányban) a MÁV 35-ös számú Kaposvár–Siófok-vasútvonala húzódik végig, amelynek egy megállója van itt. Toponár megállóhely az előbb említett 65 112-es út vasúti keresztezése közelében, attól északra helyezkedik el.

Története

A 18. században települt ide a Festetics család, akik kastélyt, templomot, szobrot is emeltek itt.

Vályi András a 18. század végén megjelent művében a mezővárosról az alábbiakat írta: „Elegyes Mezőváros Somogy Várm. földes Ura Gr. Festetics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Orczihoz, és Füredhez nem meszsze, Kaposvárhoz 3/4 órányira; határja 3 nyomásbéli, földgyének egy része dombos, a’ többi róna, őszit és tavaszit középszerűen terem, erdeje elég, malma is van, szőlő nélkül szűkölködik, piatza Kanizsán van.”

Fényes Elek 1851. évi leírása szerint: „Magyar mezőváros, Somogy vármegyében, kies vidéken, 1188 katholikus, 83 ágostai, 8 református, 296 zsidó lakos Katolikus parókiális szentegyház. Synagoga. Határa részint dombos, részint róna és igen termékeny. Erdeje derék; mesteremberei számosak; az uraság birkanyájai, különösen szépek. Földesura Festetics Antal, cs. k. kamarás, s a másodszülötti majorátusi jószágokhoz tartozik. Utolsó posta: Kaposvár.”

Reiszig Ede a 19/20. század fordulóján így írta le a települést. Az ekkori adatok szerint a Kaposvártól északkeletre fekvő település már kisközség, körjegyzőségi székhely. Házainak száma 384, római katolikus lakosa 2667 fő volt. Postával, távíróval és vasúti állomással is rendelkezett. A helység történeti adatai a török hódoltság utáni időből származnak. 1703-ban még puszta és Festetics Pál birtoka volt. 1715-ben már jobbágyfalu s ekkor 11 háztartását írták össze. Az 1720. évi összeírás megjegyzi róla, hogy lakosainak egy része elköltözött. A 19. század első felében a gróf Festetics és a herceg Esterházy családok voltak a földesurai. Az 1900-as évek elején Festetics Kálmánnak és Vilmosnak, valamint herceg Esterházy Miklósnak volt itt nagyobb birtoka. A községbeli kastélyt, melyet gróf Festetics Vilmosné és Tolnai Festetics Antal építtetett a 18. század elején, Festetics Dénes gróf megnagyobbítva átalakíttatta. „Van benne kb. 1500 kötetes könyvtár, sok régi metszet és festmény, értékes, régi, berakott bútor és a parkban egy vert vas kapu, mely a szigetvári várból került ide.” Az uradalom 1784. március 6-án és 1792. augusztus 2-án országos vásárok tartására nyert szabadalmat. A katolikus templom 1818-ban épült. A községbeli apácakolostort (Isteni Szeretet Leányai), mely óvodával van egybekötve, 1875-ben gróf Festetics Dénesné alapította és annak alapítványi letétje tartja fenn. 1840 június 23-án az egész falu leégett, 1855-ben pedig a kolera követelt sok áldozatot. A lakosok önsegélyző és fogyasztási szövetkezetet és gazdakört tartanak fenn.

Ekkor a községhez tartozott:

• Fészerlak-puszta, mely az 1733–57. években Festetics Kristófé volt. Szomszédságában feküdt Apáti, mely már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordult, az 1536. évi összeírásban pedig 8 portával volt felvéve.
• Zarany-puszta a középkorban jelentékeny falu volt, mely már az 1332–37. évi tizedjegyzékben is előfordul. 1408-ban Szerdahelyi Korom János birtoka. 1536-ban Dersfi Miklós volt a földesura. Az 1726–1757. években már puszta és a Festetics családé.
• Belső-major (azelőtt Új-major) és Kisiván-major. E puszták 1900 körül a Festetics uradalomhoz tartoztak.
• Répáspuszta herceg Esterházy Miklós birtoka volt.

A település Kaposvárral összeépült, 1970 óta Kaposvár városrésze.

Nevezetességei

• Egykori barokk Festetics-kastély, 6 hektáros parkkal, ma általános iskola. Helyi védettséget élvez, kapuja egykor a szigetvári várhoz tartozott.
• Szentháromság-templom, értékes freskóit idősebb Dorfmeister István készítette. Műemlék, országos védettség alatt áll. Építtette a Festetics család barokk stílusban (1779-1781).
• Kaposvári Egyetem
• Festetics Karolina Művészeti Bázisóvoda, Somogy vármegye egyik első óvodájaként alapították 1875-ben
• Nepomuki Szent János szobra
• Szent Flórián szobra
• Az első kaposvári vízmű épülete, műemlék
• Toponár nyugati részénél található a Deseda-tó, amelyet a Deseda-patak felduzzasztásával hoztak létre a 70-es években. Nyáron népszerű fürdőhely, kempingjét külföldiek is látogatják (a kemping jelenleg zárva, fejlesztése és újranyitása tervezett). A tó Toponárhoz közeli partrészén épült fel 2014-ben a Fekete István Látogatóközpont nevű ökoturisztikai létesítmény.
• 14 stációból álló keresztút és kápolna
• Medveszobor (2010-ben avatták fel)
• A templom és a kastély közötti útszakaszon, az út két oldalán egy közel 100 fából álló, védett vadgesztenyesor áll, amelyet még az 1900-as évek elején Festetics Vilmos földesúr telepíttetett.

Tömegközlekedés

A városrészt az alábbi helyi járatú buszok érintik:

Járatszám	Útvonal	Megjegyzés
8	Helyi autóbusz-állomás - Hősök temploma - Mező u. csp. - Toponár, forduló	Toponár északi végéig közlekedik.
8E	Helyi autóbusz-állomás - Hősök temploma - Villamossági Gyár - Kaposvári Egyetem	Csak az Egyetemig közlekedik!
18	Helyi autóbusz-állomás - Hősök temploma - Mező u. csp. - Toponár, Szabó P. u.	Az Orci úton felkanyarodik, Toponár keleti részét érinti.
23	Laktanya - Füredi u. csp. - Kisgát - Villamossági Gyár - Kaposvári Egyetem	Csak az Egyetemig közlekedik!

Források

• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, Pest, 1851.
• Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda, 1796-1799, 3. kötet, T.
• Reiszig Ede: Somogy vármegye községei. Toponár. In: Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai, III. kötet.