Répaaknázó moly

rovarfaj

A répaaknázó moly (Scrobipalpa ocellatella), a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sarlós ajkú molyfélék (Gelechiidae) család 245, hazánkban is honos fajának egyike.

Répaaknázó moly
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Öregcsalád: Gelechioidea
Család: Sarlós ajkú molyfélék
(Gelechiidae)
Nem: Scrobipalpa
Faj: S. ocellatella
Tudományos név
Scrobipalpa ocellatella
Boyd, 1858
Szinonimák
  • Gnorimoschema ocellatella
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Répaaknázó moly témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Répaaknázó moly témájú kategóriát.

Elterjedése, élőhelye szerkesztés

Ez a mediterrán faj főleg a Földközi-tenger partvidékén és a Fekete-tenger mentén terjedt el. Időnként tömegesen károsít Franciaországban, Belgiumban, Dél-Németországban, Ausztriában, Szlovákia déli részén, a Balkán-félszigeten, Marokkóban, Törökországban, Palesztinában és Iránban, sőt, megjelenik Anglia déli részén, Madeira és Srí Lanka szigetén is. Magyarországon 1949 óta tudunk kártételéről, ami először 1950-ben, Mezőhegyes környékén vált jelentőssé. Az utóbbi évtizedekben több alkalommal károsított a Magyar Középhegységtől délre és a Kisalföldön.

Veszélyes kártevő.

Megjelenése szerkesztés

Kávébarna szárnyain piszkossárgák a minták. A szárny fesztávolsága 12–14 mm.

Életmódja szerkesztés

Hazánkban évente 2–4 nemzedéke lehet; ez függ a tenyészidőszak hosszától és hőmérsékletétől is. Négy nemzedéke a melegebb helyeken és években lehet. A talajban sekélyen a báb telel át.

Oligofág faj; hernyója a különféle vadon termő Beta-répa fajokon, valamint a répa termesztett változatain: a takarmány-, cukor- és mángoldrépán, valamint a céklán él.

Száraz, meleg nyarakon a négy nemzedék őszre annyira felszaporodik, hogy a Nagyalföldön és a Dunántúl déli részén jelentősen károsíthatja a Beta-répákat. A hernyók megtámadják a répa összes vegetatív részét, majd a generatív részeket is. Tövenként 25–40 hernyó 40–60% súlyveszteséget okozhat, jelentősen rontva a termék minőségét (például csökkentve a cukortartalmat). A molyos répa rosszul tárolható, és takarmányozásra sem alkalmas, ezért a répaaknázó moly jelentős kártevő lehet.

Külső hivatkozások szerkesztés