Rózsadomb (Szlovákia)

község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában

Rózsadomb (1899-ig Bodruzsal, szlovákul: Bodružal, ukránul: Bodružal) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Rózsadomb (Bodružal)
Szent Miklós fatemplom
Szent Miklós fatemplom
Rózsadomb címere
Rózsadomb címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rang község
Első írásos említés 1600
Polgármester Dušan Zelizňák
Irányítószám 090 05
Körzethívószám 00421 (0) 54
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség63 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság359 m
Terület7,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rózsadomb (Szlovákia)
Rózsadomb
Rózsadomb
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 21′ 14″, k. h. 21° 42′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 21′ 14″, k. h. 21° 42′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsadomb témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
A község látképe

FekvéseSzerkesztés

Felsővízköztől 16 km-re északkeletre, a Ladomér-patak alatt található.

TörténeteSzerkesztés

A falu 1573 és 1598 között keletkezett a makovicai uradalom területén. 1600-ban „Bedruczoua” alakban említik először. 1618-ban „Bodrudsa”, 1786-ban „Bodrussal” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1787-ben 22 házában 149 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BODRUZAL. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Áspermont Uraság, e’ helységnek leg inkább legelőjében, és fájában áll java, földgye sovány, melly miatt negyedik Osztálybéli.[2]

1828-ban szintén 22 háza volt 181 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak. A 19. század közepétől sok lakója kivándorolt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bodruszal, orosz falu, Sáros vármegyében, Duplin fiókja, 8 r. 173 g. k., 10 zsidó lak. Gör. szentegyház. A makoviczi urad. tartozik. Ut. p. Komarnik.[3]

A 20. század első felében lakói a mezőgazdasági munkások mellett főként favágók, fuvarosok voltak. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

1944-ben a felszabadító harcok során jelentős károk érték a települést.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 155, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 59 lakosából 47 szlovák és 10 ruszin volt.

2011-ben 59 lakosából 29 szlovák és 12 ruszin.

NevezetességeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés