Ragnitz

település Ausztriában

Ragnitz osztrák község Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 1458 lakosa volt.

Ragnitz
A Frauheim-kastély
A Frauheim-kastély
Ragnitz címere
Ragnitz címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Leibnitzi járás
Irányítószám 8413
Körzethívószám 03183
Forgalmi rendszám LB
Népesség
Teljes népesség1469 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság281 m
Terület20,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ragnitz (Ausztria)
Ragnitz
Ragnitz
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 51′ 00″, k. h. 15° 34′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 00″, k. h. 15° 34′ 12″
Ragnitz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ragnitz témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Ragnitz a Leibnitzi járásban
 
A Laubegg-kastély
 
A Rohr-kastély

Ragnitz a tartomány déli részén fekszik a Nyugat-Stájerország régióban, a Murától keletre. Az önkormányzat 3 katasztrális községben (Badendorf, Haslach, Ragnitz) 9 falut egyesít: Badendorf (228 lakos), Edelsee (52), Gundersdorf (111), Haslach an der Stiefing (219), Laubegg (204), Oberragnitz (74), Oedt (182), Ragnitz (320), Rohr (66).

A környező települések: északra Sankt Georgen an der Stiefing, keletre Schwarzautal, délre Gabersdorf, délnyugatra Gralla, nyugatra Lebring-Sankt Margarethen, északnyugatra Wildon.

TörténeteSzerkesztés

Ragnitz önkormányzata 1850-ben alakult meg. Miután 1938-ban a Német Birodalom annektálta Ausztriát, Ragnitz a Stájerországi reichsgauhoz került. A második világháború után egészen 1955-ig brit megszállás alá került.

1969-ben a szomszédos, addig önálló Badendorf és Haslach községeket egyesítették Ragnitz-cal. Mivel mindhárom falunak volt kastélya, az egyesült önkormányzatot nem hivatalosan "háromkastélyos községnek" (Dreischlössergemeinde) nevezik.

LakosságSzerkesztés

A ragnitzi önkormányzat területén 2017 januárjában 1458 fő élt. 2015-ben a helybeliek 96,6-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 2,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,1% egyéb országok polgára. 2001-ben 92,6% római katolikusnak, 1,8% evangélikusnak, 0,4% ortodox kereszténynek, 3,7% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

LátnivalókSzerkesztés

 
A ragnitzi galambdúc
  • a ragnitzi Laubegg-kastély (akkor még vár) eredetileg az Eppenstein-családhoz, később a Mureck-, majd a Wildon-famíliához tartozott. Első ismert várura a Wildon-csatlós Ullinus de Lovbeke volt 1254-ben. 1302-ben III. Hartnid von Wildon kénytelen volt kártérítésként átadni a seckaui püspöknek, bár hűbérbirtokként visszakapta tőle. Röviddel később, 1308-ban a várat és a birtokot a grazi Walsee-család kapta meg, majd az ő 1363-as kihalásuk után a Pettauk kapták meg az egyházi hűbérbirtokot. Az utolsó Pettau 1438-ban meghalt és Agnes lányától a birtok III. Frigyes királyhoz (később császárhoz) került. 1532-ben a törökök elpusztították, 1561-ben újjáépítették. Ma a Vöröskereszt oktatóközpontja működik benne.
  • a haslachi Rohr-kastély a 12. században épült vízzel körülvett várként. 1630-ban a reini apátság szerezte meg és az apát pihenőhelyeként szolgált. A 17-18. században kibővítették, ekkor kapta mai külsejét. 1953-ban az apátság eladta, azóta magánkézben van. A kastély igen rossz állapotban van, egyes részei az összedőlés szélén állnak. A Denkmal Steiermark műemlékvédő szervezet igyekszik megmenteni az épületet.
  • a badendorfi Frauheim-kastély a 17. században épült. Négy szárnya egy négyszögletes udvart fog közre. Kétszintes kápolnája a déli szárnyban található.
  • a ragnitzi kápolna
  • a műemléki védelem alatt álló galambdúc

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Ragnitz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

ForrásokSzerkesztés