Rakasdia

	Rakasdia (Răcășdia)
	; Rakasdia címere
	; Rakasdia címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Község	Rakasdia
Rang	községközpont
Irányítószám	327315
SIRUTA-kód	53684
	Népesség
Népesség	1549 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	12
Népsűrűség	26,57 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	137 m
Terület	58,29 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 00′, k. h. 21° 37′45.000000°N 21.616667°EKoordináták: é. sz. 45° 00′, k. h. 21° 37′45.000000°N 21.616667°E
	Sablon • Wikidata • Segítség

Rakasdia, 1910 és 1918 között Rakasd (románul: Răcășdia, régen Răcăștia, helyi nevén Răcăștii) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

Oravicabányától hat km-re délnyugatra fekszik. Határának 86%-a szántó, 9%-a legelő.

Nevének eredete

Nevét a rákokról vette, amelyekben patakjai hajdan állítólag bővelkedtek. A falu régi pecsétje egy rákot ábrázolt. (A rák neve románul is rac.) Történeti névalakjai: Rakastia (1569), Rakustia (1717), Rakastie (1749), Rakasztia (1785), Rakasdia (1828).

Története

A helyi hagyomány szerint a falut hét Olténiából érkezett pásztor családja alapította.

1880-ig Krassó, attól kezdve Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. 1822 és 1836 között járási székhely volt. 1717-ben 125, 1823-ban 373 házból állt. Határát kezdetben bükkösök és tölgyesek borították, amelyeket lassanként kiirtottak.

1845 és 1848 között az ortodox egyházközség anyakönyveit magyarul vezették.

1854-ben a falut érintve épült meg az Oravica–Báziás vasútvonal. 1855-től határának nagy részét a StEG birtokolta.

A 20. század elején a Nagy-patakon kilenc vízimalom működött, amelyek családi társulásokhoz tartoztak. 1904-ben kisközségből nagyközséggé alakult.^[1] 1913-ban ide helyezték át a korábbi zsámi járás székhelyét.^[2]

Népessége

1851-ben 1319 ortodox és 10 római katolikus lakosa volt.^[3]
1910-ben 2985 lakosából 2889 volt román, 32 magyar és 30 német anyanyelvű; 2918 ortodox és 54 római katolikus vallású. Ekkoriban lakosai körében már divatozott az egykézés.^[4]
2002-ben 1737 lakosából 1437 volt román, 275 cigány és 12 magyar nemzetiségű; 1534 ortodox, 108 baptista, 34 pünkösdista és 19 római katolikus vallású.

Látnivalók

Barokk ortodox temploma 1770 és 1778 között épült, a lugosi kéttornyú ortodox templom hatása alatt.^[5] 1903-ban újjáépítették.

Galéria

A „Falu malma”
Az ortodox templom
Rakasdia környéke 1769–71 között

Források

Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 1–4. kötet. Budapest: Athenaeum. 1881–1885.
Emilian Novacoviciu: Monografia comunei Răcășdia. Oravița, 1923
A falu a Banaterrán (románul)

Jegyzetek

↑ Belügyi Közlöny 1904, 566. o.
↑ Emilian Novacoviciu: Amintiri din viața. Oravița, 1931, 33. o.
↑ Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára^{[halott link]}
↑ Nicolae M. Popescu: Prin Banatul Timișoarii (București, 1919), 53. o.
↑ Nicolae Sabău: Metamorfoze ale barocului transilvan, vol. 1, Sculptura. Cluj-Napoca, 2002, 190. o.

További információk

Rakasdiai látnivalók (magyarul)

Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Belügyi Közlöny 1904, 566. o.

[2] Emilian Novacoviciu: Amintiri din viața. Oravița, 1931, 33. o.

[3] Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára^{[halott link]}

[4] Nicolae M. Popescu: Prin Banatul Timișoarii (București, 1919), 53. o.

[5] Nicolae Sabău: Metamorfoze ale barocului transilvan, vol. 1, Sculptura. Cluj-Napoca, 2002, 190. o.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]