Ratvaj
Ratvaj (szlovákul: Ratvaj) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
| Ratvaj | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Kisszebeni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1374 |
| Polgármester | Monika Juneková |
| Irányítószám | 082 66 |
| Körzethívószám | 051 |
| Forgalmi rendszám | SB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 147 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 26 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 419 m |
| Terület | 5,31 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 06′ 45″, k. h. 21° 11′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 45″, k. h. 21° 11′ 50″ | |
| Ratvaj weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ratvaj témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Eperjestől 15 km-re északra, a Tarca-folyó és a Szekcső-patak között fekszik.
Története szerkesztés
1374-ben „Rathway” alakban említik először, mint a Thököly család birtokát. 1427-ben 18 portával adózott a Gombás családnak. 1787-ben 17 házában 130 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RATVAJ. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Péchy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Szent-Györgyhöz közel, mellynek filiája, földgye közép termékenységű, réttye kétszer kaszáltatik, legelője, erdeje van, piatza sints meszsze, második osztálybéli.”[2]
A 19. században a Péchyek birtoka. 1828-ban 20 háza és 156 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ratvas, tót falu, Sáros vmegyében, Sz. György fil. 129 kath., 12 zsidó lak. Ut. p. Bártfa.”[3]
1850 és 1890 között sok lakója kivándorolt. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
A háború után lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.
Népessége szerkesztés
1910-ben 95, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 141 szlovák lakosa volt.
2011-ben 140 lakosából 138 szlovák.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 24.)
