Repetek Bioszféra-rezervátum
A Repetek Bioszféra-rezervátum, amelyet gyakran Repetek Természetvédelmi területnek, vagy sivatagi rezervátumnak neveznek (Türkmenisztán: Repetek goraghanasy, Репетек горагханасы) egy sivatagi természetvédelmi terület (oroszuk zapovednyik), amely Lebap tartományban, a Kelet-Karakum sivatagban található, az Amu-darja közelében, Türkmenabattól délre. A homoksivatagi ökoszisztéma tanulmányozására és megőrzésére 1928-ban alapított terület 346 km² (134 négyzetmérföld).
Repetek | |
Világörökség | |
![]() | |
Adatok | |
Ország | Türkmenisztán |
Világörökség-azonosító | 5435 |
Típus | [[:Kategória:természeti helyszín|]] |
Kritériumok | X |
Felvétel éve | 2009 |
Elhelyezkedése | |
![]() |
Fekvése
szerkesztésTürkmenabat-tól kb. 70 km-rel délre található.
Földrajza
szerkesztésA rezervátumot száraz, nagy kiterjedésű homokdűnék jellemzik, melyek 15-20 m magasak és 8-10 m hosszúak. A közép-Ázsia nagy részén ritkán előforduló szakszaul (Haloxylon aphyllum) több mint 1470 km2 (570 négyzetméter), körülbelül a rezervátum területének 4,5 %-a. A talaj homokos altalajokkal rendelkezik, de ennek ellenére "21 fa, 104 fű, 8 gomba, 1 moha, 68 alga és 197 gombafajta" is nő a rezervátumon belül.
Története
szerkesztésA "Repetek homoksivatagi tudományos állomást" 1912-ben az Orosz Földrajzi Társaság határozata alapján nyitották meg, és a rezervátum alapjait alkotó tudományos állomást 1928-ban hozták létre. A szovjet időszak alatt a rezervátumot a Türkmén SZSZK Tudományos Akadémia Sivatagi Intézete felügyelte. A Repetek homoksivatagi állomásával és a bioszféra rezervátummal kapcsolatos tudományos publikációk listája 1982 és 1991 közötti időből való és mintegy 250 oldalból áll (30%-a tájszerkezet és földrajz, 20%-a botanika és 50%-a zoológia).
Türkmenisztán Tudományos Akadémiájának sivatag-, növény- és állatvilág intézetét 1962-ben alapították a sivatagi földek gazdasági hasznosításra való visszanyerésének lehetőségei tanulmányozása céljából.
Környezetvédelem
szerkesztésA Repetek Bioszféra Állami Rezervátum egy fontos madárterület része (IBA), és 1979 óta az UNESCO felügyelete alatt áll, de "az oldal a Türkmenisztán Természetvédelmi Minisztériumának irányítása alatt áll". A rezervátum "támogatja a Karakum homokos sivatagjának jellemző madárfajainak legteljesebb gyüjteményét" és "fontos populációja a golyvás gazellának (Gazella subgutturosa), amely szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján."
Éghajlat
szerkesztésA Repetek Bioszféra Állami Rezervátumnak sivatagi éghajlata van (Köppen klímaváltozás BWk), hűvös telekkel és nagyon forró nyárral. Az eső általában kevés és szabálytalan idejű, főleg a téli és őszi hónapokban fordul elő.
Állatvilága
szerkesztésA golyvás gazellán (Gazella subgutturosa) kívül a területre az állatvilág sokfélesége jellemző. Közel 1,5 ezer gerinctelen faj él itt; beleértve a bogarak, lepkéket, pókokat és más kis lényeket is.
A Repeteken megfordul a Karakum madár-, hüllő- és emlősfajainak több mint 90 százaléka; több mint 250 gerinces állatfaj. A hüllők közül megtalálható itt a teknős, a homoki és nagy fülű varangy és agama és a gekkó is. Több tucat kígyófajjal, a Türkmenisztánban élő fajok közel fele él itt; köztük a rezervátum büszkesége, a közép-ázsiai kobra is.
A Repetek otthont ad az olyan "hatalmas" hüllőknek is, mint a pusztai varánusz (Varanus griseus), amely egyébként az ország legnagyobb gyíkja. Figyelembe véve a fenyegető megjelenését, ezt nevezik a „sivatag krokodiljának”.
Megtalálható itt több mint 200 madárfaj; köztük még vízimadarak is, melyeket a Repetek homokos kőbányáiban kialakított tározók vonzanak. A ragadozó madarak közül a Repetek legjelentősebb és leghíresebb madarai közé tartozik a szirti sas (Aquila chrysaetos), a világ egyik legnagyobb sasa, mely a rezervátum kabalája lett. De megtalálható itt a kerecsensólyom (Falco cherrug) és a pusztai ölyv (Buteo rufinus) is, mely megdöbbent a megfélemlítő megjelenéssel, de él itt a héja, a erdei fülesbagoly (Asio otus) és szarvas bagoly is.
A Repetekben az emlősök közül a leggyakrabban előforduló állatok a gopherek és a egyiptomi ugróegerek.
A sivatag egyik tipikus lakója, a tolaj nyúl is gyakran észrevehető. Sok ragadozó is van, mint a vadmacskák és a róka. A ritka sivatagi ragadozó, a karakál (Caracal caracal) is él a rezervátumban. Ez egy intelligens és félénk állat. A legritkább és legszebb lakói a területnek a gábellák és a karcsú, hosszú lábú antilopok a Rovetek.
Növényvilága
szerkesztésA "Jaman tokay" liget, amely nem messze található a "Szaharától", itt a többi sivatagi ligethez hasonlóan, a közönséges fák, viszonylag nagyok, de nem nagyon magasak. Ezeknek a koronái azonban, mint pl. a szászfa is, levelek helyett finom zöld gallyakkal rendelkezik, miáltal a fa könnyen állja a nyár hőjét, ami néha 80 ° C-ra melegíti a homokos felületet.
A tavasz egészen más itt, ebben az évszakban nem tűnik sivatagnak, hanem inkább virágzó kertnek. A gipekuum világos piros Pipacsok és sárga virágok borítják a homokos dűnéket, az ilaka zöld szőnyegén, az átlátszó szászfa erdő lombkoronái alatt. Az astragalus rendes bokrjai lila-ként jelennek meg a felejthetetlen illatanyagot kibocsátó virágok bősége miatt. Kandym-bokrok, tele sárga virágokkal, amelyek nyáron fényes bolyhos golyói (a növény gyümölcsére), itt is nőnek. Mint sok más sivatagi növénynek, a kandymnak se nincsen levele. Ehelyett zöld gallyakat használ. A sivatag másik csodálatos fája a homokos ezüstös akác, egy karcsú 6-7 m magas fa, ami egy síró fűzfára emlékeztet, de nem zöld.
A tudósok felfedezték, hogy a Karakum a bolygónkon a leg reproduktívabb sivatag. Érdekes, hogy minél magasabb a hőmérséklet, akár 50-60 Celsius fok is, annál hatékonyabb az ökoszisztéma működése. Az a tény, hogy itt szinte négyszáz gomba- és alsó- és magasabb növényfaj (a Karakum sivatagi növényzet több mint fele) nő, bizonyítja a Repetek-rezervátum gazdagságát.
Források
szerkesztés