Rimazsaluzsány
Rimazsaluzsány (szlovákul: Rimavské Zalužany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.
| Rimazsaluzsány (Rimavské Zalužany) | |
 | |
| Rimazsaluzsányai Önkormányzati hivatal | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1362 |
| Polgármester | Janka Ďurišová |
| Irányítószám | 980 53 |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | RS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 350 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 73 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 250 m |
| Terület | 4,65 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 30′ 02″, k. h. 19° 56′ 08″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 02″, k. h. 19° 56′ 08″ | |
| Rimazsaluzsány weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rimazsaluzsány témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Rimaszombattól 14 km-re északra, a Rima partján fekszik.
Délről Kecege, délkeletről Felsősziklás, keletről Karaszkó, északról Rimabánya, északnyugatról Rimaszabadi községekkel határos.
Rimazsaluzsány 4,6470 km²-es területe két kataszteri területre oszlik:[2]
- Pribó (Príboj) — 1,8279 km²
- Rimazsaluzsány (Rimavské Zalužany) — 2,8191 km².
Élővilága szerkesztés
A faluban egy gólyafészket tartanak számon. 2013-ban nem fészkeltek.[3]
Története szerkesztés
Neve a szláv zalužane (= erdő mögött lakók) szóból származik. A települést 1362-ben "Zalusan" alakban említik először. Több kisnemes birtoka volt. 1837-ben 266-an lakták, akik főként mezőgazdasággal és fuvarozással foglalkoztak.
Vályi András szerint "Rima Zalusány. Tót falu Kis Hont Várm. a’ Rahói Uradalomhoz tartozik, lakosai evangelikusok, fekszik Rimavize mentében, határos R. Bányával, R. Lehotával, és Pribojal, a’ mellyhez tsak egynehány lépésnyire fekszik, motsáros szántó földgyei 3 nyomásbéliek, rozsot és zabot teremnek, réttye kevés, erdeje nints; lakosai szúszékokat, ’s hambárokat, szekrényeket tsinálnak, és abból is keresik élelmeket."[4]
Fényes Elek szerint "Zaluzsány (Rima-), Gömör-Kis-Honth v. tót falu, Rimabánya és Keczeghe között: 2 kath., 264 evang. lak. F. u. többen. Ut. p. Rimaszombat."[5]
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Rimazsaluzsány, rimamenti tót kisközség, 33 házzal és 173 ág. ev. h. vallású lakossal. Földesurai a Ruthényi, Szontágh és a Kende családok voltak, most pedig a rimamurány-salgótarjáni vasmű r.-t.-nak van itt nagyobb birtoka. A község határában ásványvíz forrás van. Temploma nincsen. A község postája, távírója és vasúti állomása Rimabánya."[6]
A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.
1926-ban a korábban önálló Pribó (Príboj) községet Rimazsaluzsányhoz csatolták.
Vályi András szerint "Priboj. Kisded tót falu Hont Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai többnyire evangelikusok, fekszik Rima vize mellett, Rima Bányához nem meszsze, mellynek filiája, határja hegyes, és sovány, mellyhez képest erdeje is kevés, lakosai fa edényekkel is kereskednek, harmadik osztálybéli."[4]
Fényes Elek szerint "Priboj, tót falu, Gömör-Kis-Honth vmegyében, 2 kath., 128 ev. lak., kik faeszközök készitéséből élnek. A rabói urak birják. Ut. p. Rimaszombat."[5]
Népessége szerkesztés
1910-ben 137, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
1921-ben Rimazsaluzsánynak és Pribónak együtt 199 lakosa volt,[7] ebből 198 szlovák nemzetiségű; illetve 34 római katolikus és 164 evangélikus vallású.
2001-ben 340 lakosából 338 szlovák volt.
2011-ben 340 lakosából 332 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- Neogótikus haranglába a 19. század második felében épült.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
- ↑ bociany.sk No. 1144
- ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye.
- ↑ Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai
Külső hivatkozások szerkesztés
