Roskóc

	Roskóc (Roškovce)
	; Roskóc zászlaja
	; Roskóc zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Mezőlaborci
Rang	község
Első írásos említés	1478
Polgármester	Milan Čeremeta
Irányítószám	067 02
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	ML
	Népesség
Teljes népesség	141 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	15 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	357 m
Terület	12,55 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 14′ 23″, k. h. 21° 50′ 52″49.239600°N 21.847800°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 23″, k. h. 21° 50′ 52″49.239600°N 21.847800°E
	Roskóc weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Roskóc témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Roskóc (szlovákul: Roškovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.

Fekvése

Mezőlaborctól 7 km-re délnyugatra, a Laborc felső folyásától nyugatra fekszik.

Története

A települést 1478-ban „Roskocz” alakban említik először. A 16. század közepén 4 portája volt. 1715-ben 13 házat számoltak a községben. 1787-ben 50 házában 316 lakos élt, földesura a Kéry család volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROSKÓCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Kéry Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik d. Szukóhoz 1 1/2, é. Bisztrához fél órányira; egyéb minéműségei hasonlók Havaj helységéhez.”^[2]

1828-ban 34 háza és 267 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal, állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Roskócz, orosz falu, Zemplén vmegyében: 8 romai, 260 g. kath., 4 zsidó lak. Görög anyaszentegyház. – 1106 hold szántófölddel. F. u. Kéry, Szirmay. Ut. p. N.-Mihály.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Roskócz, ruthén kisközség 44 házzal és 285 gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz. A homonnai uradalom tartozéka volt s az újabb korban a Kéryek és Szirmayak voltak a földesurai. Most Wollmann Kázmérnak van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma 1766-ban épült.”^[4]

Az első világháborúban a falu súlyos károkat szenvedett. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 298, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 237 lakosából 184 szlovák és 48 ruszin volt.

2011-ben 194 lakosából 114 szlovák és 75 ruszin.

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma 1766-ban épült barokk-klasszicista stílusban.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye.

[1]

[2]

[3]

[4]