Roveredo (RG)

település Svájcban

Roveredo (olasz helységnév ; németül: Rofle, elavult,[2] lombardul Roré[3]) svájci település 2597 lakossal (2018), Graubünden kantonban fekszik, Moesa régióban, amelynek fővárosa is. Megkülönböztetésül az egykori Ticino kantonbeli Roveredo településtől, amelyet 2001-ben olvasztottak be Capriasca önkormányzatba, Rovereto Grigioni (RG) néven ismert.

Roveredo
Roveredo címere
Roveredo címere
Közigazgatás
Ország Svájc
KantonGraubünden kanton
KerületMoesa
GépkocsijelGR
Irányítószám6535
Körzethívószám091
Népesség
Teljes népesség2520 fő (2018. dec. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság298 m
Terület38,79 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 14′ 05″, k. h. 9° 07′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 05″, k. h. 9° 07′ 32″
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Roveredo témájú médiaállományokat.

Földrajza

szerkesztés
 
A Cima dello Stagn

A Val Mesolcinában található, 13 km-re Bellinzonától és 105 km-re Churtól. A település legmagasabb pontja a Cima dello Stagn (2382 m-es tengerszint feletti magassággal), amely Grono és Dosso del Liro határát jelöli ki; Graubünden kanton legdélibb települése.

Története

szerkesztés

Régészeti leletek kerültek elő a Valasc kerületben, köztük római réz- és bronzérmék, valamint egy temetkezési hely.[4]

A lombard időszak óta Roveredót négy részre osztották: Campagna, mai nevén San Giulio, San Fedele, Toveda és Oltracqua helységekre. Roveredo és környéke Misox (Mesocco) legfelsőbb bíróságához került, és legkésőbb a 11. századra a szász bárók hűbérbirtoka lett. A de Regoredo falut először 1219-ben említik, később a német Rofléban. 1480-ban Johann Peter von Sax eladta misoxi birtokát Gian Giacomo Trivulzio grófnak. A Trivulzio család székhelye a mai Palazzo Trivulzio volt, amelyet már 1335-ben felújítottak és megerősítettek. Pénzverdét is hoztak létre Roveredóban.

Templomát tekintve a falu eredetileg a San Vittorio-kolostorhoz tartozott. Az 1219 óta ismert San Giulio-templom 1481-ben lett plébániatemplom. Az 1350-ből származó Sant Antonio-templomot 1620-ban, a Madonna del ponte chiuso vagy Sant'Anna-templomot 1524-ben megnagyobbították, majd a 17. században barokk stílusban bővítették.

Az 1549-ben a Locarno városából elűzött reformátor, Giovanni Beccaria ide és Mesocco városába került, ahol tanítóként, prédikátorként és reformátorként működhetett 1555-ig. Aztán az lutheránus menekültekkel együtt száműzetésbe vonult Zürichbe.[5] az ellenreformáció keretében történt katolikus beavatkozások miatt száműzték oda. A toleránsabb Chiavenna városba, majd 1571-ben Bondo GR-be menekült, ahol református lelkészként dolgozhatott.[6]

1500-tól 1700-ig számos művész, építész, vakoló és festő érkezett Roveredóból, akik főleg Németországban és Ausztriában dolgoztak. Az első iskolát 1572-ben alapították. 1583-ban Carlo Borromeo megalapította a jezsuita kollégiumot, amely csak rövid ideig tartott. 1747 és 1853 között ott volt a Gymnasium de Gabrieli, és 1855-ben nyitotta meg kapuit a San Giulio College, a későbbi Sant'Anna. A község a középiskola, valamint a járásbíróság székhelye.

Az 1380 m tengerszint feletti magasságban fekvő Monte Laura a 20. században vált népszerű nyári üdülőhellyé. Az 1907-ben megépült Bellinzona–Mesocco-vasútvonal 1972-ben szűnt meg. Az 1960-as években az A13-as autópályát közvetlenül a lakóövezeten keresztül vezették le, kettévágva Roveredót 2016-ig, amikor is megnyitották a Roveredótól délre vezető elkerülő utatt egy alagúton keresztül.[7]

Műemlékek és látnivalók

szerkesztés

Vallási építészet

szerkesztés
 
A Szent Gyula-templom

Polgári építészet

szerkesztés

16–17. századi polgári házak főként a Piazza del Mercatón:

  • Palazzo Trivulzio
  • Casa Zuccalli
  • Casa delle Grida
  • Casa di Mazio
  • Torre di Beffan
  • Roggiasca ívgát, amely a Roggiasca mesterséges tavat hozta létre.[9]

Társadalom

szerkesztés

Demográfiai fejlődés

szerkesztés

A demográfiai változásokat a következő táblázat mutatja:

Híres emberek

szerkesztés

Közoktatás

szerkesztés

A Roveredónak van egy SEC/SAP általános iskolája és egy középiskolája.[2]

Rendezvények

szerkesztés

A faluban rendezik meg évente a májusi vásárt és a Szent Anna-ünnepet, amely egyúttal vásár is. Másik helyi esemény a hatnapos karnevál, a Lingera, amely több mint húszezer látogatót vonz Graubündenből, Ticinóból és külföldről.

Felépítése

szerkesztés

Roveredo település körülbelül húsz különböző ősi magból áll, amelyek a Moesa-folyó szemközti partjain keletkeztek; közülük alakult ki Campagna, San Fedele, Toveda és Oltracqua.[2][8]

  • Beffan
  • Carasole[8]
  • Piazza (del Mercato)[8] vagy Piazzetta, a helység mind földrajzi, mind gazdasági központjában
  • San Giulio (korábban Campagna)[2][8]
  • San Fedele[2]
  • Sant'Antonio[8]
  • Vera

Infrastruktúra és közlekedés

szerkesztés

Északkeleten az A13 / E43 autópálya azonos nevű kijárata, nyugaton pedig a San Vittore félcsomópont szolgálja ki. 2015-ig a Bellinzona-Mesocco vasút Roveredo állomása (Castion-Cama vonal) is itt működött. 1972 óta a vasút már nem üzemel, mára teljesen felszámolták.

  1. Ständige Wohnbevölkerung nach Staatsangehörigkeitskategorie Geschlecht und Gemeinde; Provisorische Jahresergebnisse; 2018. Federal Statistical Office, 2019. április 9. (Hozzáférés: 2019. április 11.)
  2. a b c d e f g h i j Roveredo németül, franciául és olaszul az online Historical Dictionary of Switzerland oldalán.
  3. Roré: la ricucitura si scuce, 2017. augusztus 7.
  4. 2010 :22#12 Maruska Federici-Schenardi: Roveredo-Valasc (GR): archeologia sul tracciato della futura circonvallazione autostradale A13.[halott link] (olaszul) az e-periodica.ch oldalon (Hozzáférés: 2017. január 16.).
  5. Rudolf Pfister: A hit kedvéért. A locarnói evangélikus menekültek és befogadásuk Zürichbe 1555-ben. Evangelischer Verlag, Zollikon, 1955, 39-40. o. (németül)
  6. HLS10526|Emidio Campi: Beccaria, Giovanni|Dátum=2002-05-02
  7. HLS1562|Cesare Santi: Roveredo (GR) |Dátum=2012-01-05
  8. a b c d e f g h i j Storia
  9. Diga della Roggiasca. [2007. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. február 22.)

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Roveredo című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Roveredo GR című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Cesare Santi: Roveredo (olasz nyelven), 2012. február 16. (Hozzáférés: 2022. szeptember 4.)

Bibliográfia

szerkesztés
  • Arnoldo Marcelliano Zendralli: I Magistri Grigioni, architetti e costruttori, scultori, stuccatori e pittori dal XVI al XVIII secolo (A graubündeni Mesterek, építészek és építők, szobrászok, vakolók és festők a 16-tól a 18. századig), Tipografia Menghini, Poschiavo, 1958
  • Bernhard Anders: Guida d'Arte della Svizzera Italiana (Olasz Svájc Művészeti útmutatója), Edizioni Trelingue, Porza-Lugano, 1980, 391., 405–410. o.
  • Emilio Motta: Effemeridi ticini, Edizioni Metà Luna reprint, Giubiasco 1991
  • Max Pfister: Baumeister aus Graubünden. Wegbereiter des Barock, Verlag Bündner Monatsblatt, Coira, 1993
  • Kühlental Michael (szerk.): Graubündner Baumeister und Stukkateure. Beiträge zur Erforschung ihrer Tätigkeit im mitteleuropäischen Raum, Locarno, 1997
  • AA. VV., Storia dei Grigioni, 3 kötetes sorozat, Edizioni Casagrande, Bellinzona, 2000
  • AA. VV., Guida d'Arte della Svizzera italiana, Edizioni Casagrande, Bellinzona, 2007, 492., 507–511., 514. o.
  • Svájc határ menti városai