Sándorfa
Sándorfa (szlovákul Prievaly, korábban Šándorf, németül Schandorf) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Szenicei járásában.
Sándorfa (Prievaly) | |||
Sándorfa | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nagyszombati | ||
Járás | Szenicei | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1439 | ||
Polgármester | Tatiana Beňáková | ||
Irányítószám | 906 34 | ||
Körzethívószám | 034 | ||
Forgalmi rendszám | SE | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 985 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 64 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 245 m | ||
Terület | 15,01 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 33′ 24″, k. h. 17° 20′ 56″48.556667°N 17.348889°EKoordináták: é. sz. 48° 33′ 24″, k. h. 17° 20′ 56″48.556667°N 17.348889°E | |||
Sándorfa weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sándorfa témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
szerkesztésSzenicétől 20 km-re délre található.
Története
szerkesztésA települést 1439-ben említik először. Ekkor "Svancendorf", magyarul pedig "Zenthgwrgh", azaz Szent-György néven találjuk. 1531-ben "Sbantisdorf", 1578-ban "Sancydorf" és 1600-ban már "Sándorf" néven, mint Korlátkő vár tartozéka szerepel.[2] A 15. századtól több nemes család birtoka, melyek közül a legjelentősebbek a Korlátkői, az Apponyi, a Bossányi és a Motesiczky családok voltak. A középkorban mezőváros volt fejlett kézművességgel. Jelentőségét növelte, hogy itt haladt át a Budáról Prágába menő kereskedelmi út. Később mezővárosi rangját elveszítette.
Fényes Elek szerint "Sándorf, tót m. v., Nyitra vmegyében: 1139 kath. 104 zsidó lak. – Van kath. paroch. temploma, és Synagoga. Egy fertálynyira innen láthatók a régi korlátkői várnak omladékai a Fejér hegyek északi csucsán. Ut. p. Nagyszombat."[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Sándorf, a Kis-Kárpátokban a Klineczberg nevü hegy tövében, Korlátkő közelében fekvő tót falu 1184 túlnyomóan r. kath. és kevés izr. vallásu lakossal. Postája van, táviró- és vasúti állomása Jablonicz. Sándorf, a plébánián őrzött régi okmányok szerint, Imre király alatt 1200-ban már mezőváros volt. Kath. temploma egyike a legrégiebbeknek és fallal van körülvéve. Épült 1143-ban. Kegyura gr. Apponyi Gusztáv és hg. Windischgrätz Alfréd. Az izraelitáknak imaházuk van itt. 1895-ben tűzvész pusztította el a községnek nagy részét. Jelenleg hg. Windischgrätz Alfrédnek van itt nagyobb birtoka."[2]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 992, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 878 lakosából 865 szlovák volt.
2011-ben 958 lakosából 905 szlovák.
Híres személyek
szerkesztés- Itt szolgált Miskovics József római katolikus plébános.
Nevezetességei
szerkesztés- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1714-ben épült, 1988-ban restaurálták.
- Hétfájdalmú Szűzanya kápolnája 1820-ban épült.
- Nepomuki Szent János, Szent Flórián és Szent Vendel szobrai.
Külső hivatkozások
szerkesztés- A község információs portálja Archiválva 2008. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- E-obce.sk
- Obce info.sk
- Sándorfa Szlovákia térképén
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.