MÁV 424 sorozat

Gőzmozdony
(SŽ 465.0 sorozat szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 31.

A MÁV 424 sorozat egy legendás gőzmozdonytípus, egykor a magyar ipar büszkesége volt. Számos nosztalgikus műben tűnik fel, a szépirodalomban, a filmben, a popzenében, klubokban, az emberek emlékezetében, a modellezésben.

MÁV 424 sorozat
MÁV 424 sorozat
SŽ 465.0 sorozat
ČSD 465.0 sorozat
JDŽ 11 sorozat
GYSEV 424 sorozat
Pályaszám
424,001 – 424,365
Általános adatok
GyártóMÁVAG, Budapest
Gyártásban19241958
Selejtezés1980-as évek
Darabszáma MÁV-nak: 365 db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés2'D
Nyomtávolság1435 mm
Hajtókerék-átmérő1606 mm
Futókerék-átmérő1040 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség90 km/h
Ütközők közötti hossz21 000 mm
Hossz13 032 mm
Tengelytáv forgóvázon belül2400 mm
Teljes tengelytávolság9500 mm
Szolgálati tömeg83,2 t / 85,1 t
Tapadási tömeg57,2 t / 58,49 t
Legnagyobb tengelyterhelés14,3 t / 14,75 t
Legkisebb pályaívsugár240/180 [1] m
Gőzvontatás
Szerkezetszám122.
Jelleg2'D-h2
Szolgálati tömeg szerkocsival140,6 t / 146,38 t
Tengelytávolság szerkocsival17 334 mm
Hengerek
Száma2
Átmérője600 mm
Dugattyú lökethossza660 mm
Gőznyomás14 bar
Rostélyfelület4,46 m²
Túlhevítő felület58 m²
Teljesítmény1350 LE / 993 kW[2]
Gépezeti vonóerő113,2 kN
Szerkocsi
Szolgálati tömege57,4 t / 61,28 t
Vízkészlet21 m³
Tüzelőanyag-készlet9 t
A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV 424 sorozat témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Az utoljára gyártott 424-es 2004-ig Gárdonyban volt kiállítva
A MÁV Nosztalgia 424,287 mozdonya Vác állomáson 2005. december 20-án
A MÁV Nosztalgia 424,287 mozdonya Vác állomáson 2005. december 20-án
Nagykanizsa vasútállomás előterében kiállított MÁV 424.309

Története

szerkesztés

Az államvasutak az első hat mozdonyt 1918-ban rendelte meg. A 424,001-424,006 pályaszámú "Bivaly" vagy "Nurmi" becenevű gőzmozdonyokkal próbafutásokat végeztek, majd kialakították a végleges igényeket, de a gyártást csak az első világháború után tudták megkezdeni.

A Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak 1924-től gyártotta a 424-es sorozatú, 2'D tengelyelrendezésű, univerzális, túlhevítős gőzmozdonyát. Próbaútját 1924. április 22-én tartották Budapest és Vác között. Kertész Béla mozdonykonstruktőr (18821970) irányította a tervezését, de a munkában részt vett a későbbi kormányzóhelyettes Horthy István is.

A sorozaton később több változást kísérleteztek ki. Legjelentősebb újítások a csillagfúvó, a Wagner-féle füstterelő, a kettős kémény, a székek és a habzásgátló alkalmazása volt.

A sorozat egyik legnagyobb kihívása az ingavonati közlekedés volt, mivel egy időben felmerült a gőzmozdonyok további alkalmazása a megfelelő dízel- és villanymozdonyok ideiglenes hiánya miatt. Sor került jó néhány mozdony átalakítására, de a hátrameneti problémák – például jelentős sebességcsökkenés – miatt nem tudott teret nyerni ez az elgondolás.

Utolsó nagyobb újításként az 1960-as években a 411-es gőzmozdonyokkal együtt átalakítottak néhány 424-es mozdonyt fűtőolaj-tüzelésűvé, melynek köszönhetően a mozdonyok teljesítménye valamelyest megnőtt, de még így sem vehették fel a versenyt a MÁV új beszerzésű mozdonyaival.

Az 1960-as évektől álltak szolgálatba a megfelelő teljesítményű M61-es (Nohab) és M62-es ("Szergej") dízelmozdonyok, továbbá a fővonalakon a vasútvillamosítás is terjedni kezdett. Ezzel párhuzamosan a 424-esek szerepköre folyamatosan csökkent.

A sorozatot az 1980-as években kezdték selejtezni. Néhány mozdonyt guruló fűtőkazánná alakítottak, kilenc darabot pedig kiállítottak.

A magyar gőzmozdonyok közül a 424-es volt a legsikeresebb. 1958-ig összesen 514 darabot gyártottak, ebből 149-et külföldi, főként jóvátételi megrendelésre.

Az 1970-es évekig mindennapos látvány volt a füstfelhőbe burkolózó mozdony a vonatok élén. A típus szolgálata hosszú ideig tartott, az 1920-as évektől a személyvonati gőzvontatás 1984-es megszűnéséig.

Jelenleg kettő működőképes példány üzemel, a 424,247[3] pályaszámú, pakuratüzelésű mozdony, és a 424,009-es széntüzelésű mozdony, mely 2008. február 21-én történő leállítása után 2020.08.11-én egy nagyjavítást követően újra sikeres futópróbát tett. Korábban a flottához tartozott még a 424,262-es és a 287-es is, ám a csökkenő igények miatt ezekre a mozdonyokra már üzemképes állapotban nem volt szükség. A 262-est még 1998-ban leállították, a 287-es pedig 2005-ben állt le.

Meglévő 424-esek Magyarországon

szerkesztés

Más típusokkal (amelyekből gyakran egy sem maradt fenn) összehasonlítva meglehetősen sok 424-es menekült meg az elbontás elől:

  • 424,001: Magyar Vasúttörténeti Park A-fordítókorongjánál található.[4] (1997-ig a zágrábi pályaudvaron volt kiállítva, 1998-tól 2016-ig a Közlekedési Múzeum hajdani városligeti épülete előtt kiállítva). A mozdony a Magyar Műszaki és Közlekedési múzeum időszakos kiállítása miatt 2021 januárjában a volt Északi Járműjavító dízel csarnokába került.
  • 424,005: Istvántelki járműjavító üzemben tárolva (korábban Rákosrendező állomáson volt kiállítva)
  • 424,009: Istvántelki járműjavító üzemben tárolva, széntüzeléses nosztalgia mozdonyként üzemel. (2008-ban leállítva, 2020 nyarán ismét üzembe helyezve).[5]
  • 424,053: Istvántelki járműjavító üzemben tárolva
  • 424,124: Dombóvár állomáson kiállítva
  • 424,127: Istvántelki járműjavító üzemben 1984. Május 1-én kiállítva 424,053-ként, 2004 óta az omladozó csarnokban tárolva.
  • 424,129: Celldömölk állomáson van kiállítva
  • 424,140: Fertőboz állomáson kiállítva
  • 424,247: Istvántelki járműjavító üzemben tárolva, 1989-ben pakuratüzelésesre átalakítva, 1985 óta nosztalgia mozdonyként üzemel. (A szerkocsija emiatt zárt kialakítású. A védőtetőről könnyen felismerhető. A kazánja gázolajjal is fűthető.)[6]
  • 424,262: Istvántelki járműjavító üzemben tárolva (1998-ig üzemképes)
  • 424,284: Az igazi 284-es a fűtőgépi pályaszámán (424-07) az Istvántelki járműjavító üzemben tárolva
  • 424,284': Az eredetileg 424,287-es mozdony 1999-es leállítása után átszámozták 284-re, és 2004 óta az Istvántelki járműjavító üzem területén van kiállítva
  • 424,285': Az 1999-ben leállt 424,287-es pályaszámú mozdony akkori felújításában a 285-ös számos alkatrészét beszerelték a 287-esbe, ezért a 285-öst átszámozták 287-re
  • 424,287: 424,284 pályaszámon kiállítva az Istvántelki járműjavító üzem területén
  • 424,287': Eredetileg a 424,285 (és még sok más) alkatrészéből újították fel 2000-ben, majd 2005-ig üzemelt, jelenleg az Istvántelki járműjavító üzemben tárolva
  • 424,309: Nagykanizsa állomáson kiállítva
  • 424,320: Szolnok pályaudvarán kiállítva
  • 424,353: Tokaj állomáson kiállítva
  • 424,365: Magyar Vasúttörténeti Parkban kiállítva (2004-ig Gárdony állomáson volt kiállítva)

Magyarország 20 darabot küldött Észak-Korea részére hadi segélyként a koreai háború idején.

Megjelenése a kultúrában

szerkesztés
  1. Nyílt vonalon / iparvágányon
  2. 5000 kalória (≈20,9 MJ/kg) fűtőértékű szénkeverék eltüzelésekor.
  3. photopbaranyi.hu. [2013. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 14.)
  4. indafoto.hu
  5. Száll a 424-es... egy másik is!. Varga Ákos Endre. (Hozzáférés: 2020. december 22.)
  6. https://www.facebook.com/AVilagVasutjaiAVasutVilaga/posts/998004390245411:0
  7. Holtvágány”. 
  • Mezei István. Mozdonyok, 1984 (magyar nyelven), Móra Könyvkiadó, 64. o.. ISBN 963-11376-3-5 
  • Csiba József – A 424-es (Közdok kiadó, 1994)
  • Indóház Extra – Száll a 424-es!, 2. szám a 424-esről (írta: Csiba József)
  • Villányi György. A Magyar Államvasutak vontatójárműveinek jelölési- és pályaszámrendszerei., Vasúthistória Évkönyv 1993 

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV 424 sorozat témájú médiaállományokat.