Főmenü megnyitása

Az SMS St. Georg, esetleg SMS Sankt Georg az osztrák-magyar haditengerészet páncélos cirkálója (németül Panzerkreuzer) volt az első világháború végéig, többnyire kisegítő bevetésekben vett részt, azonban számos éles alkalommal is a hadszíntérre vezényelték.

SMS St. Georg
SMS St.GEORG.jpg
Hajótípus Páncélos cirkáló
Üzemeltető Az Osztrák-Magyar haditengerészet zászlaja Császári és Királyi Haditengerészet
Hajóosztály VI. Károly-osztály
Pályafutása
Építő Arsenal, Póla
Építés kezdete 1901. március 11.
Vízre bocsátás 1903. február 8.
Szolgálatba állítás 1905. július 31.
Szolgálat vége 1918
Sorsa A háború végéig lakóhajó, majd az angoloknak ítélik, akik eladják lebontásra
Általános jellemzők
Vízkiszorítás 7289,37 t/ 8069,88 t max
Hossz 124,33 m
Szélesség 19 m
Merülés 6,87 m
Hajtómű 12 Yarrow széntüzelésű kazán, 2 db álló, négyhengeres, háromszoros expanziójú (gőztágulású) gőzgép (15 000LE), két hajócsavarral
Sebesség 22 csomó
Fegyverzet

  • 2 x 24 cm L/40 ágyúk, elől ikertoronyban
  • 5 x 19 cm L/42 (4 db kazamatalöveg, 1 db egyeslöveg a fartoronyban)
  • 4 x 15 cm L/40 (kazamatalöveg)
  • 9 x 7 cm L/45
  • 8 x 4,7 cm L/45 gyorstüzelő ágyú
  • 2 x 45 cm víz alatti torpedóvetőcső
  • 1 x 7 cm légvédelmi löveg (1916-tól)
Páncélzat

  • ővpáncélzat: 165-211 mm
  • fedélzet: 35 - 46 - 60 mm
  • átlós válaszfalak: 190 mm
  • első barbetták: 210 mm
  • első torony: 50 - 160 - 200 mm
  • lövegkazamaták: 150 mm
  • parancsnoki torony: 125-210 mm

Legénység 681 fő
A Wikimédia Commons tartalmaz SMS St. Georg témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉpítéseSzerkesztés

A hajó válaszként született arra az olasz flottaépítési programra, melynek keretében a Regia Marine egy három darabból álló páncélos cirkáló osztályt (Varese-osztály) építtetett 1898 és 1902 között. Az osztrák-magyar parlament 1900-ban döntött az építkezés megindításról, közös döntésben. Egy páncélos cirkáló-osztály építését határozták el, amely szintén három tagból állt, közte még az SMS Kaiser Karl VI. és az SMS Kaiserin und Königin Maria Theresia. A hajógerinc lefektetése 1901. március 11-én történt meg a pólai Arsenalban. Elég lassan elkészülő hajó volt, hiszen a vízrebocsátásig még két évet kellett várni, 1903. február 8-áig. A szolgálatba állás 1905. július 31-én történt meg. Az akkoriban szokásos szabályok szerint a hajó nagyszámú fegyverzetet kapott. Nevét Szent Györgyről, az ismert egyházi vértanúról kapta, természetesen németül.

BevetésekSzerkesztés

BékeidőbenSzerkesztés

HáborúbanSzerkesztés

A zendülés végeztével a hajót kivonják az aktív szolgálatból és lakóhajónak alakítják át Téodo közelében, amely állapot a háború végéig tart. 1920 januárjában az antant tengerészeti döntőbizottság Nagy-Britanniának ítélte, akik eladták az olasz vállalatnak, majd Tarantóban lebontották.

EgyébSzerkesztés

A hajó írásmódja eltérhet a maitól, ugyanis sok helyen tévesen Sankt Georg-ként szerepel. Ez téves, az akkori írásmód szerint nem kell kiírni, így helyes a rövidítés. A hajó emlékére 2005-ben emlékérmet bocsátottak ki, amit Magyarországról is meg lehet rendelni.

ForrásokSzerkesztés