Főmenü megnyitása
Gímszarvas bika
Gímszarvas bika
és tehén
és tehén

A gímszarvas (Cervus elaphus) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjéhez, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjához tartozó faj. Régies elnevezése a rőtvad, ez a német Rotwild (rőt- vagy vörösvad) és az angol Red Deer (rőt vagy vörös szarvas) megfelelője. Magyarország legnagyobb testű kérődző vadfaja, a köznyelvben gyakran szarvasként említik. Hímjét bikának, nőstényét tehénnek, szaporítás előtt ünőnek, szaporulatát bika- vagy ünőborjúnak nevezik.

A gímszarvas az egyik legnagyobb szarvasféle. Az állat Európa legnagyobb részét, a Kaukázus térségét, Anatóliát, valamint Ázsia nyugati és középső részeit népesíti be. Megtalálható a Marokkó és Tunézia között húződő Atlasz hegységben is, ez Afrika egyetlen szarvasa. Az állatot Ausztráliába, Új-Zélandra, Argentínába és Chilébe is betelepítették. Húsa a világ sok részén táplálékforrás. Gyönyörű agancsáért is sokan vadásszák.

A gímszarvas őse Közép-Ázsiából származik, és valószínűleg a mai szikaszarvashoz hasonlított. A legújabb DNS-vizsgálatok szerint a gímszarvas (Cervus elaphus) és a vapiti (Cervus canadensis) két külön faj. Közép-Ázsiában van egy olyan alcsoport, amely inkább rokona az észak-amerikai vapitiknak, mint a körülötte élő gímszarvasoknak.

Bár a gímszarvas állományai egyes helyeken, különösen Észak-Afrikában erősen csökkentek, maga a faj soha sem állt a kihaláshoz közel. A visszatelepítések és a védő intézkedések Európa nagy részén, így Magyarországon is növelték létszámát.