Schwerin

város Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány székhelye

Schwerin Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományi fővárosa. Rostock után a második legnagyobb tartományi város, és a négy legnagyobb tartományi központ egyike. Alig 100 000 lakosával a legkisebb német tartományi főváros.

Schwerin
Germany schwerin aerial view ArM.jpg
Schwerin címere
Schwerin címere
Schwerin zászlaja
Schwerin zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Mecklenburg-Elő-Pomeránia
Járás szabad város
Alapítás éve1161
Polgármester Angelika Gramkow (Die Linke)
Irányítószám 19053, 19055, 19057, 19059, 19061, 19063
Körzethívószám 0385
Rendszám SN
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség95 818 fő (2019. szept. 30.)[1] +/-
Népsűrűség738 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság38 m
Terület130,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Schwerin (Németország)
Schwerin
Schwerin
Pozíció Németország térképén
é. sz. 53° 38′, k. h. 11° 25′Koordináták: é. sz. 53° 38′, k. h. 11° 25′
Schwerin (Mecklenburg-Elő-Pomeránia)
Schwerin
Schwerin
Pozíció Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Elhelyezkedése szabad város térképén
Elhelyezkedése szabad város térképén
Schwerin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Schwerin témájú médiaállományokat.

A város az idők során a Schwerini-tó (Schweriner See) déli és nyugati partjai mentén terjedt ki. A mai schwerini kastély helyén állt várról már a 10. században említést tesz egy utazó. Ez a vár volt a mecklenburgi hercegek rezidenciája, a kastély pedig 1990 óta a szövetségi gyűlésnek (Landtag) ad otthont

FöldrajzSzerkesztés

 
Schwerin 1653-ban
 
A kastély és parkja

Schwerin Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány nyugati részén fekszik, a Schwerini-tó délnyugati partja mentén, erdőkkel borított környezetben. A környék tavakban gazdag. A közelben található tavak a Burgsee, a Fauler See, a Grimkesee, a Heidensee, a Große Karausche, a Lankowi-tó, a Medewegi-tó, a Neumühli-tó, az Ostorfi-tó, a Pfaffenteich, valamint a Ziegelsee. A környéken lévő folyóvizek közül kiemelendő az Aubach, valamint a Störkanal.

Schwerint lakói „a hét tó és erdők városának” nevezik. Ez az elnevezés azokra az időkre vezethető vissza, amikor a város még nem érte el mai kiterjedését. Ekkor a Schwerint valóban csupán hét tó, és számos erdő vette körül, ezeket azonban a város mára bekebelezte. A város mai 130,46 km²-es felületének kb. 28,9%-a vízfelület.[2]

A legközelebbi nagyvárosok: Wismar, kb. 30 kilométerre északon fekszik, Lübeck, kb. 54 kilométerre északnyugaton fekszik, a kb. 69 kilométerre, északkeleti irányban található Rostock, valamint a kb. 94 kilométerre nyugati irányban fekvő Hamburg.

TörténelemSzerkesztés

Schwerin szláv település, mely valamikor a 7. században keletkezett. Az őslakók vára "Zuarin" néven egy 1018-ból való oklevélben szerepelt először és a jelenlegi úgynevezett kastélyszigeten (Slossinsel) helyezkedett el. A település az obodrita szláv törzs leverése után 1160-ban Oroszlán Henrik szász hercegtől városjogot kapott. Henrik a régi várat leromboltatta és helyén kastély épült.

A város Swerin hercegség lett 1167-ben, és 1171-ben a székeskáptalan megalapításával fejedelmi és egyben püspöki székhely lett. A következő századokban azonban a várost több tűzvész is pusztította, ezért a középkori óvárosból nem sok maradt fönn.

Schwerin életébe a 15. század hozott fellendülést, Mecklenburg szellemi életének központjává vált. János Albrecht herceg a kastélyt reneszánsz stílusban átépíttette, a művészetek és a tudomány fejlesztésére iskolát, könyvtárat, levéltárat létesített itt. Az ezáltal fellendülő szellemi élet a városba több kiváló tudóst és művészt is idevonzott.

1556-ban és 1561-ben újabb tűzvészek pusztítottak, majd a harmincéves háború pusztításai és az ezt követő járványok mértek csapást a városra.

A város legjelentősebb műemléke a Szűz Mária és Keresztelő Szent János-templom, melynek építéstörténete 1171-ig, a püspökség megalapításának évéig nyúlik vissza, mikor fából készült szükségépület alapkövét rakták le. A késő román stílusban épült dóm építését 1222 körül kezdték meg, majd 1270-ben az északnémet jellegnek megfelelően gótikus téglaszékesegyházzá kezdték átépíteni, az építkezés teljes befejezésére azonban csak 1415-ben került sor. 117,5 méter magasságú, hatalmas tornyát 1889-1892 között emelték.

NevezetességekSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

GalériaSzerkesztés

NépességSzerkesztés

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

GazdaságSzerkesztés

KultúraSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés