Főmenü megnyitása

Siklósd (németül: Sigleß, horvátul: Cikleš) község Ausztriában Burgenland tartományban a Nagymartoni járásban.

Siklósd (Sigleß)
Siklósd címere
Siklósd címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang község
Járás Nagymartoni járás
Alapítás éve1325
Polgármester Josef Kutrovatz (SPÖ)
Irányítószám 7032
Körzethívószám 02626
Forgalmi rendszám MA
Népesség
Teljes népesség1183 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság207 m
Terület10,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Siklósd (Ausztria)
Siklósd
Siklósd
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 46′ 30″, k. h. 16° 23′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 30″, k. h. 16° 23′ 30″
Siklósd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Siklósd témájú médiaállományokat.
Községháza

FekvéseSzerkesztés

Kismartontól 18 km-re délnyugatra fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Számos régészeit lelet bizonyítja, hogy a község területén már a korai időkben is éltek emberek. Területén haladt át a római korban a Scarabantia-Aquae közötti út, melynek mentén 2008-ban az 1. századból származó hamvasztásos sírokat tártak fel. Az avar korból a 8. és 9. századból származó számos halomsír is található a község határában.

A mai települést 1325-ben "poss. Sykey" alakban említik először abban az oklevélben, melyben Pál mester, Simon nagymartoni gróf fia itteni birtokát nászajándékul menyasszonyának Pottendorfi Erzsébetnek adja. 1346-ban "Villa Syklusd", 1434-ben "Syklesd" alakban említik a korabeli forrásokban.[2]1346-ban Siklósd a fraknói váruradalom része lett, mely 1647-ben Esterházy Miklós herceg birtoka lett. 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török, mely után mintegy fele részben horvátokkal telepítették be, akik később fokozatosan elnémetesedtek. Lakói a reformáció hatására 1580-ban evangélikusok lettek 1683-ban bécsi hadjárata során a török újra elpusztította. Lakói főként kisbirtokosok voltak, de sokan közülük a szomszédos nagybirtokokon dolgoztak. Nagy szerepet játszott megélhetésükben a szőlőtermesztés is, mely az itteni jó minőségű borokban a mai napig is tükröződik.

Vályi András szerint "SIKLÓS. Horvát, és német falu Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Tormafaluhoz nem meszsze, és ennek filiája; 2 nyomásbéli határja hegyes, búzát, ’s egyebet is terem, bora savanyú, piatza Sopronban 2 3/8 mértföldnyire."[3]

Fényes Elek szerint "Siglós, horvát falu, Sopron vgyében, Sopronhoz északra 2 1/2 mfd., 133 házzal, 1010 kath. lak., paroch. templommal. Határa hegyes és róna, s részint fekete, részint fövenyes. Van 784 5/8 h. szántóföldje, 27 4/8 h. rétje, 1775 kapa szőlője, tölgy- és fenyőfás erdeje. Bora savanyu; kőbányája van. Birja h. Eszterházy."[4]

1910-ben 1499, túlnyomóan német lakosa volt, jelentős horvát kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Nagymartoni járásához tartozott. 1921-ben a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett. A második világháborút követően orosz csapatok szállták meg, de a helyzet gyorsan normalizálódott. 1947-ben postahivatal nyílott a községben, majd 1953-ban megindult a helyközi autóbusz közlekedés is. 1962-ben kiépült a vízvezeték hálózat és új községi hivatalt építettek. A következő években épült meg a sportpálya, a tűzoltó szerház és új utcák is épültek. 1969-ben strand létesült. 1971-ben a szomszédos Tormafaluval egyesítették, de 1998-ban ismét önálló község lett.

NevezetességeiSzerkesztés

  • A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1683 és 1733 között épült. 1841-ben, 1913-ban és 1974-ben megújították.
  • Az Olram-keresztet 1630-ban Matthias Olram helyi lakos állította.
  • A Szűz Mária-kápolna a 19. század második felében készült.
  • A Szent Flórián-oszlop a 17. században készült.
  • A Mária-oszlop a 19. század elején készült.
  • A Szent Antal-oszlop a 19. században készült.
  • A Szentháromság-oszlopot 1930-ban készítették.
  • A Vörös-keresztet eredetileg a 17. század elején állították. Eredetileg fából készült, 1990-ben a keresztet betonra cserélték ki és vörösre mázolták.
  • A Fehér-keresztet a 18. században állították Szent Sebestyén tiszteletére.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Bp. 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információkSzerkesztés