Somogy (városrész)

Pécs városrésze
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. október 9.

Somogy 1946-tól Vasashoz, majd 1954 óta Pécshez tartozó egykor önálló község Vasas és Mecsekszabolcs között. Lakóinak száma 2001-ben 1960 volt.[1]

Pécs-Somogy
Pécs-Somogy címere
Pécs-Somogy címere
Közigazgatás
TelepülésPécs
Városhoz csatolás1954
Irányítószám7691
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Pécs-Somogy (Pécs környéke)
Pécs-Somogy
Pécs-Somogy
Pozíció Pécs környéke térképén
é. sz. 46° 07′ 35″, k. h. 18° 18′ 33″46.126389°N 18.309167°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 35″, k. h. 18° 18′ 33″46.126389°N 18.309167°E

Története

szerkesztés

Somogy nevét legelőször 1406-ban említik egy oklevélben.[2] Somogy középkori falu a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott magyar település volt. Általános iskolája már a 18. században is működött.[3] A 19. század végéig csak magyar anyanyelvű lakosa volt, majd a század utolsó harmadában kezdtek itt nem magyar anyanyelvűek (foglalkozásuk szerint bányászok) megtelepedni. Figyelmet érdemelnek azok a közlések, adatok (a Henrich-táró név alatt), amelyekben a település bányászhagyományai tárulnak fel előttünk: Szent Borbála tisztelete, bányászfelvonulás, bányászbúcsú, bányászmise, bányászárvák, Borbálatelep stb…[4] A település történetével behatóbban foglalkozott és könyvet is kiadott Hámori Istvánné és Vókó János.[5]

1946-ban egyesült Vasas községgel, 1954-ben Pécshez csatolták Vasas I. néven, a rendszerváltás után kapta vissza hivatalosan a Somogy nevet.

Nevének eredete

szerkesztés

Somogy városrészhez tartozik Murom (kiskertes városrész), a Somogyi zárkert (kiskertek hétvégi házakkal) és a Bányatelep (elkülönülő lakóteleppel). A Murom a középkori magyar Murum, Murun, Muron, Murom személynévből (családnévből) alakult helynév. A hely egykori tulajdonosára utal. A Somogy földrajzi név -gy denominális névszóképzővel alakult a som főnévből.[6] A baranyai Somogy helynevünk tehát somfában (-bokorban) bővelkedő helyet jelent. Szórványosan ma is megtalálható ezen a vidéken a som. A szomszédos Vasas 33. neve még ma is Somoska.[7] Jelentése: sommal benőtt kis domboldal.

Megjegyzés: Somogy(ság), a mai Somogy vármegye neve bizonyára ugyanúgy keletkezett, mint a Pécs melletti Somogy falu neve.[8]

Az álló, háromszögű pajzs kék mezejében alul hármashalom, ennek zöld mezejében lebegő helyzetű, nyelükön keresztbetett arany bányászkalapács és ék, mely a közel 200 éves bányászatra utal.

A hármashalom középsőjén arany szőlőtőke áll egymást keresztező két indával, rajtuk két-két levéllel és egy-egy fürttel. E szőlőtermesztést szimbolizáló szőlőtő a címer leghangsúlyosabb jelképe. Az indák között, a pajzsfőben lebegő helyzetű Jézus-szív: arany töviskoszorúval gyűrűzött, lángoló vörös szív a lángokból növekvő arany latin kereszttel, mely a vallásos hit jelentőségét emeli ki, és a templom névadójára utal.

A címerpajzsot két oldalról aranyboglárral összefogott zöld pálmaág övezi, mely emléket állít mindazoknak a somogyi polgároknak, akik hazájukért, szűkebb pátriájukért életüket áldozták.[9]

Híres ember

szerkesztés

Itt született Harmos Károly festő, grafikus 1879. november 28-án (†Révkomárom, 1956. január 24.).

Hivatkozások

szerkesztés
  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HELYSÉGNÉVTÁRA, 2009[halott link]
  2. www.propannonia.hu, Pécs-Somogy[halott link]
  3. www.somogy.uw.hu. [2004. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 29.)
  4. Baranya Megye Földrajzi Nevei I. 1982. 134/33
  5. www.books.hu, Pécs-Somogy története. [2012. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 29.)
  6. TESZ III. 571. p.
  7. BMFN I 1982. 134/33
  8. Juhász 1988. 97-98. p.
  9. Magyar Állami Jelképek. [2011. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 12.)