Somogysámson

magyarországi község Somogy vármegyében

Somogysámson egy község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.

Somogysámson
A polgármesteri hivatal
A polgármesteri hivatal
Somogysámson címere
Somogysámson címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásMarcali
Jogállás község
Irányítószám 8733
Körzethívószám 85
Népesség
Teljes népesség687 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség33,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 35′ 26″, k. h. 17° 17′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 35′ 26″, k. h. 17° 17′ 49″
Somogysámson (Somogy vármegye)
Somogysámson
Somogysámson
Pozíció Somogy vármegye térképén
Somogysámson weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogysámson témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Somogysámson Somogy vármegye északnyugati sarkában, a Marcali-hát nyugati oldalán, Balatonszentgyörgytől 10 kilométerre délre, Marcalitól 11 kilométerre nyugatra, Somogyzsitfától északra, Sávolytól keletre, Holládtól délre található. A település könnyen elérhető az M7-es autópálya 175-ös kilométerszelvényénél lévő holládi lejárótól pár perc alatt (onnan 5,6 kilométer a távolsága), de a községbe több irányból is érkezhet a gépjárművel közlekedő: észak-déli irányban a 6803-as út halad át a községen, Marcalitól a 6818-as út vezet idáig, Sávoly és a 7-es főút irányába pedig a 6811-es út indul innen. A falu tömegközlekedési eszközzel is megközelíthető. A vonattal érkezőknek Balatonszentgyörgyön kell az onnan induló buszjáratra átszállniuk.

A település szőlő- és borgazdasági szempontból a Balatonboglári borvidék részét képezi.[2]

Története szerkesztés

Eredetileg középkori település, neve írott forrásban első ízben a Bertalan veszprémi püspök és a szentmártoni apát között 1533. szeptember 11-én kötött egyezséglevélben fordul elő, amikor már kápolnája is volt. Az 1536. évi adólajstrom szerint a kői prépostság volt a földesura, de 1550-ben már elpusztult helységként rögzítették. Az 1563. évi török kincstári adólajstrom szerint csak 3, 1580-ban 5 házból állt, majd 1715-ben 9 háztartást írtak benne össze. Az 1726-1776. években az óbudai prépostság birtokaként a nagyszombati kollégium fenntartására fordították. 1782-től a pesti papnevelő intézet birtoka volt.

A közigazgatásban is fontos szerepet töltött be, 1950-ig körjegyzőség működött itt. 1950-től a rendszerváltásig Községi Közös Tanács székhelye, társközségei Somogyzsitfa és Csákány községek voltak. 1994-től önálló település, 2011. január 1-jétől körjegyzőségben áll Somogyzsitfa és Csákány községekkel, mely körjegyzőség központja Somogyzsitfa.

A kedvező természeti adottságok - jó termőföld, lankás domboldalak, mély fekvésű legelők - jó lehetőséget nyújtanak mind a növénytermesztéshez, mind az állattenyésztéshez. A község lakói mindig földművelésből és állattenyésztésből éltek. A kedvező földrajzi fekvés, a Balaton, Zalakaros, Hévíz közelsége, a községhez tartozó szőlőhegy idillje, a szép falusi környezet mind hozzájárul ahhoz, hogy az idelátogatók jól érezzék magukat és kellemes emlékekkel legyenek gazdagabbak. A település hosszan húzódik a Fő utca két oldalán. Ebben az utcában találhatók a nevezetesebb épületek, közintézmények.

 
Urunk mennybemenetele római katolikus templom

A római katolikus templomot, amelynek alapja a török előtti idők emlékét őrzi, 1741-ben felújították, 1773-ban szentelték fel. Az 1781-ben eldőlt tornyot csak évtizedekkel később tudták újjáépíteni. 1844-ben készült el a főoltárkép. 1987-ben a templomot szigetelték, majd 1996-ban a szobrait felújították. A templom kertjében található a két világháború 88 hősi halottjának emlékműve.

A jelenlegi plébánia területén két nevezetes parókia működött. Beke vagy Büki község egykori plébánosa országosan ismert pap volt, aki 1414-ben elkísérte Zsigmond királyt a konstanzi zsinatra. A település 1536-ban még megvolt, de kevéssel utána elpusztult. 1760-ban még álltak a templom falai. Ennek a régi településnek az északkeleti részén működött a jeruzsálemi Szent Sír Kanonokrend prépostsága. Kismarót Somogysámsonnal egybeépült, középkori plébániája 1542-ben még működött.

A templom és a plébánia épületegyüttesének déli szomszédja az 1964-ben épült általános iskola, mely felújított állapotában méltó helyen áll a község egyik büszkesége, az 1989-1992-ben épült, Nagy Ervin tervezte Makovecz-stílusú faluház mellett. A többi építmény is említésre méltó. Szépek a parasztházak, az út menti emlékkeresztek, a Grátz Antal tervezte orvosi rendelő, az önkormányzat hivatala és a Böki-hegy borospincéi.

A községben több fontos, a környezeti kultúrát javító fejlesztésnek örülhetett a lakosság az elmúlt években. Jelentős összeget fordítottak a víz vastartalmának csökkentésére, a higiénikus szemétszállítás megoldására, a távbeszélő-hálózat korszerűsítésére, bővítésére, de a legnagyobb horderejű változást a vezetékes gáz megjelenése hozta. Hosszas szervezőmunka és a lakosság áldozatvállalása eredményeként 1998. november 25-én örülhettek a sámsoniak a fellobbanó gázlángnak. A 2000-es évtől kezdődően kábeltévé-szolgáltatás is van a településen. 2003-ban készült el és került átadásra a rendőrség helyi körzeti megbízotti irodája. 2004-ben teljes felújításra került az 1958-ban épült óvodaépület. A több kisebb-nagyobb fejlesztési elképzelés mellett nem mondanak le a sámsoniak a falu alatt húzódó természeti kincs, a termál-, illetve gyógyvíz hasznosításáról sem, amely 1850 méter mélységben vár arra, hogy felszínre kerülve új lehetőséget nyújtson a község és környéke lakóinak.

1998. október óta címere is van Somogysámsonnak. A Deák-Varga József által tervezett jelkép két fő motívuma, a bástya és a tölgyfa arra utal, hogy valaha két vára is volt a községnek, illetve tölgyerdők vették körül a falut.[3]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Somogyi-Magyar József (független)[4]
  • 1994–1998: Somogyi-Magyar József (független)[5]
  • 1998–2002: Somogyi-Magyar József (független)[6]
  • 2002–2006: Somogyi-Magyar József (független)[7]
  • 2006–2010: Somogyi-Magyar József (független)[8]
  • 2010–2011: Fazekas Ede Máté (független)[9]
  • 2011–2014: Farkas János (független)[10]
  • 2014–2019: Farkas János (független)[11]
  • 2019–2023: Farkas János (független)[12]

A településen 2011. december 4-én időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[13]

2023. július 16-án ugyancsak időközi polgármester-választást kellene tartani a községben, az előző településvezető néhány hónappal korábbi lemondása okán, ám ez a választás jogszabályváltozás miatt[14] el fog maradni.[15]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
752
757
731
687
691
687
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,6%-a magyarnak, 35,3% cigánynak, 3,9% németnek mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,2%, református 0,7%, evangélikus 0,9%, felekezet nélküli 12,8% (13,4% nem nyilatkozott).[16]

Nevezetességei szerkesztés

A településen országosan védett műemlékek nincsenek, helyi értékvédelem alatt viszont több épület is áll: a templom,[17] a parókia[18] és a napközi konyha épülete.[19]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  2. A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  3. Somogysámson címere. [2011. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 25.)
  4. Somogysámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Somogysámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  6. Somogysámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  7. Somogysámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  8. Somogysámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  9. Somogysámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  10. a b Somogysámson települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. december 4. (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  11. Somogysámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  12. Somogysámson települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2023. május 15.)
  13. 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  14. [1]
  15. Nyilvántartás a 2023. évi időközi önkormányzati választásokról. Választás,hu, 2023. június 18.
  16. Somogysámson Helységnévtár
  17. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
  18. A parókia a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
  19. A napközi konyha a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés