Cirok

növénynemzetség
(Sorghum szócikkből átirányítva)

A cirok más néven cil, csil vagy cirköles, Erdélyben tatárka (Sorghum), a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó növénynemzetség mintegy kétszáz fajjal. Mivel ezek közül több keresztezhető, a nemzetség rendszertani felosztása messze nem egyértelmű: amit egyes szerzők önálló fajnak tekintenek, az másoknál csak változat stb. Különböző célokra több faját termesztik.

Cirok
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Perjefélék (Poaceae)
Alcsalád: Kölesformák (Panicoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Andropogoneae
Nemzetség: Cirok (Sorghum)
L.
Species
  • mintegy tucatnyi fajsor;
  • körülbelül 200 faj.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Cirok témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cirok témájú kategóriát.

Elterjedése szerkesztés

A nemzetség Etiópia és Szudán sztyepp-szavanna területein őshonos, de ma már a meleg mérsékelt égövig mindenfelé termesztik. Hazánk a cirok termesztésére alkalmas övezet északi határán van; a Magyarországon termesztett fajokat Olaszországból hozták be.

Európában – így hazánkban is – először csak a seprőcirkot honosították meg; a takarmánycirkokat Európában csak később kezdték nagyobb területen termeszteni.

Megjelenése, felépítése szerkesztés

A cirok magas, széles levelű pázsitkóró.

Életmódja, termőhelye szerkesztés

A cirok a meleg tartományok növénye.

Fontosabb, termesztett fajok, illetve gyomnövények szerkesztés

Művelése szerkesztés

A seprőcirok erőteljes talajt kíván, gazdag talajon azonban durva szakállt nevel. Művelése megegyezik a tengeriével. Érés idején, október elején a cirokszárat tőből levágják, kévékbe kötik, behordás után pedig a cirokszakállt a nyak alatt 20–25 cm-re levágják, és nagyüzemi termelésnél mesterségesen, különben pedig csak szellős helyre felaggatva megszárítják, végül fakardokkal lesimítják róla a magot.

Magyarországon kicsinyben hagyományosan a kukoricaföldek szélén művelték. Nagyban, egész táblákon viszont csak Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a 19. század végén termesztették. Katasztrális holdanként általában 4–10 mázsa cirokszakáll és 7–15 mázsa mag termett.

  • A fenyércirok évelő növény, amit ha egyszer sikerrel vetnek valamely területen, onnan igen nehezen irtható, mert gyöktörzsei minden irányban átnövik a talajt. A 19. században egy ideig nálunk is nagyon ajánlották a termesztését, de később felhagytak vele.

Felhasználása szerkesztés

  • A seprőcirkot virágboga, a cirokszakáll végett termelik, hogy abból seprőt és egyéb ipari cikkeket készítsenek.
  • A cukorcirkot és a seprőcirkot többször ajánlották takarmánynak, mivel kedvező időjárásnál kétszer is kaszálható, azonban igen gyorsan megkeményedik, így nem ér annyit, mint a tengeri-csalamádé (vágott, erjesztett kukoricaszár).
  • A cukorcirokból már a 19. században többször is megpróbáltak cukrot előállítani (különösen Amerikában), de sokáig nem tudták kikristályosítani a cukrot, így az eljárás Magyarországon csak 1936 után, Surányi János kezdeményezésére terjedt el.

A második világháború után nagy táblákban, főleg Békés és Csongrád megyében termesztették.

  • A tarka cirok termése és hajtása nemcsak takarmány, de sokfelé élelmiszernövény. Fogyasztásával azonban vigyázni kell, mert fajtájától és a korától függően mérgező ciánglikozidot tartalmazhat. Hasonlóképpen (lisztté őrölve) a seprőcirkot is használják élelmezésre.
  • Kínában és más ázsiai országokban cirokmagból égetett szeszes italokat készítenek, mint például a kínai baijiu[1][2] és a tajvani kaoliang.[3]

Termesztése szerkesztés

Legnagyobb ciroktermelők
2021
(Számok millió tonnában)
1.   USA 11,3
2.   Nigéria 6,7
3.   India 4,8
4.   Etiópia 4,4
5.   Mexikó 4,3
6.   Szudán 3,5
7.   Argentína 3,3
8.   Kína 3
9.   Brazília 2,5
10.   Szerbia 2,2
45.   Magyarország 0,09
..
Föld összesen 63
Forrás: FAO[4]

A cirok a világ számos részén termesztett gabonaféle. 2021-ben a cirkot több mint 100 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 63 millió tonnát.

A világ legnagyobb cirok termelői közé tartozik az Egyesült Államok, Nigéria, India, Etiópia és Mexikó. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben az Egyesült Államok az éves világ cirok termésének a 17%-át adta.

Magyarországon szerkesztés

Hazánkban az 1920–1930-as években kezdtek takarmánycirkokat termeszteni, de nagyobb területen csak a második világháború után. Vetésterületük azóta is hullámzó.

A klímaváltozást és az aszályt nem bíró kukorica termesztése helyett ajánlják.[5]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Land of Wine and Poets. China Today. [2010. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 8.)
  2. Inesa Pleskacheuskaya: Land of Wine and Poets (angol nyelven) (htm). grahamshelton.com/ChinaSilk/default.htm (a China Silk Imports Inc. honlapja – Modern Wines of China). China Silk Imports Inc.. [2021. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 30.)
  3. Firewater of Taiwan: Kaoliang Liquor. Intoxicated Abroad. (Hozzáférés: 2012. május 14.)
  4. http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
  5. Afrikából jöhet a gyógyír a kiégett magyar kukoricaföldekre? (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 7.)

Források szerkesztés