Beludzsok

A beludzsok egy Ázsiában élő, az iráni népek közé tartozó etnikum. A legtöbb beludzs anyanyelve a beludzs nyelv vagy a brahui, gyakori a két- vagy többnyelvűség. A beludzsok teljes lélekszáma kb. 10-15 millió fő. Nagyobb részük Pakisztán Beludzsisztán tartományában él (5-6 millió). A tartomány lakosságának 40-50 százaléka beludzs, a brahuikkal együtt a népesség kétharmadát teszik ki. Szind és Pandzsáb tartományokban szintén jelentős a lélekszámuk. Irán délkeleti részén 2 millió, Afganisztán déli részén (Nimroz tartományban) fél milió a beludzsok száma, Ománban szintén fél millió. Európában főként a skandináv államokban él jelentős beludzs diaszpóra. Élnek még beludzsok Türkmenisztánban, a Perzsa-öböl államaiban és Kelet-Afrikában is.

Lakóhelyük

Beludzsisztán kopár vidék, lekopott, dombos ősmasszívum, félsivatag, teljesen sivatag, vagy mocsaras vidék. Ám területén jelentős nyersanyagok: földgáz, kőolaj, vasérc, kén, arany, márvány és króm találhatók, jórészt kiaknázatlanul. Az Indiai-óceán mentén fekvő jégmentes kikötők tovább növelik a beludzs területek vonzerejét, hiszen innen ellenőrizhető a Hormuzi-szorost a Távol-Kelettel összekötő, érzékeny olajút és stratégiai utánpótlási útvonal.

A beludzsisztáni régió meglehetősen gyéren lakott. Pakisztánban a beludzsok a lakosság 5%-át alkotják, de az ország területének 42%-án laknak. Hasonló arányt mutatnak Iránban is, ahol a lakosságnak mindössze 2%-át teszik ki, de az ország területének mintegy negyedén élnek, Szisztán és Beludzsisztán tartományban. Afganisztánban Nimroz tartomány az otthonuk. A pakisztáni, iráni és afganisztáni beludzsok által lakott területek alkotják Beludzsisztán régiót (Nagy-Beludzsisztánt).

A beludzsok között dravida hidat alkot a brahui népcsoport. Pakisztáni Beludzsisztánban Szaraván és Dzsalaván körzetében, valamint Quettától északra és délre Lasz Bela határáig, az afganisztáni Csahanszur körzetéig találhatók. Számukat kétmillióra becsülik. Az iráni beludzsok és a dravida brahuik mindigis szoros kapcsolatban álltak egymással.

Források

http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2004/3_4/2004_3_4_4.html