Wikipédia

2010-es sakkolimpia

39. nyílt sakkolimpia Hanti-Manszijszkban, Oroszországban

A 39. nyílt és 24. női sakkolimpiát 2010. szeptember 19. és október 4. között az oroszországi Hanti-Manszijszk-ban rendezte a FIDE.[1] A sakkolimpia svájci rendszerben rendezett, 11 fordulós csapatverseny volt két két szekcióban.

39. nyílt és 24. női sakkolimpia
(2010)
(39st Chess Olympiad)
Adatok
Rendező Oroszország
Dátumszeptember 19. – október 4.
Csapatoknyílt: 148 csapat 741 fő
női: 115 csapat 565 fő
HelyszínekTennis Sport Development Center (Hanti-Manszijszk rendező városban)
HonlapNyílt verseny
Női verseny
Címvédőnyílt: Grúzia
női: Örményország
GyőztesNyílt: Ukrajna
Női: Oroszország
 ← 2008: Drezda2012: Isztambul → 

A férfiak és nők számára egyaránt nyitva álló nyílt szekcióban a bajnok Ukrajna csapata lett, Oroszország első csapata és Izrael előtt. Az átlag Élő-pontszám alapján eredetileg az 5. helyre rangsorolt Magyarország a negyedik lett, azzal csúszva le az érmet érő helyezésről, hogy az utolsó fordulóban a végső győztes Ukrajna nem győzte le Izrael csapatát, csak 2-2-es döntetlent ért el ellene.

A női ágon az olimpia győztese az orosz első csapat lett, az ezüstérmet Kína, a bronzot Grúzia szerezte meg. Az előzetesen 9. helyen rangsorolt és az első fordulókban jól szereplő magyar csapat a végére visszaesett és csak 15. lett.

„Egyértelmű, hogy ez lesz minden idők legerősebb olimpiája,” mondta egy interjúban Lékó Péter magyar nemzetközi nagymester az olimpia előtt.[2] A versenyen a világ 20 legmagasabbra értékelt sakkozója közül 19-en vettek részt (csak az indiai világbajnok Visuvanátan Ánand nem szerepelt). A nyílt versenyen 148 csapat 741 fővel vett részt, akik között 242 nemzetközi nagymester és 123 nemzetközi mester volt. A női versenyen 115 csapat indult 565 fővel, akik között 12 nemzetközi nagymester, 41 nemzetközi mester, 67 női nemzetközi nagymester és 88 női nemzetközi mester volt található.

Oroszország rendezőként mindkét szekcióban több csapatot indíthatott. Az olimpia előtt a nyílt bajnokság nagy esélyesének tartották, és még második csapata is nagyon erős volt, a Vaszil Ivancsukkal az első táblán felálló Ukrajna azonban felülmúlta az oroszokat. Az orosz női csapat valamennyi fordulóban győztesen hagyta el az asztalt. Oroszország nyerte el az olimpián összességében legjobban szereplő országnak járó Nona Gaprindasvili trófeát.

A FIDE az olimpiával párhuzamosan tartotta 81. kongresszusát, amely négy évre újra elnöknek választotta Kirszan Iljumdzsinovot. Iljumdzsinov, az Orosz Sakkszövetség jelöltje 95 szavazatot kapott, kihívója, Anatolij Karpov csak 55-öt.[3]

Az utolsó pillanatban készült el a város új, 850 szobás szállodája, itt kaptak szállást a magyar csapat tagjai is.

Az első 6 rangsorolt szerkesztés

Az olimpiát megelőzően a nyílt ágban Élő-pontszám alapján így rangsorolták a csapatokat:

A végeredmény szerkesztés

 

Az olimpián a fordulóban elért csapatgyőzelemért 2 pont, a döntetlenért 1 pont járt, pontegyenlőségnél a végén több különböző teljesítménymutatót vettek figyelembe: elsőként a deducted (levont) Sonneborn–Berger-számítás szerinti pontértéket, ha ez is egyenlő volt, akkor a játékosok által elért egyéni eredmények szerinti pontszámot.

A nyílt verseny végeredménye szerkesztés

Nyílt verseny 1–10. helyezettek
H. Ország CsP[4] dSB[5] EP[6] + = -
1   Ukrajna 19 380,5 31 8 3 1
2   Oroszország "A" 18 379,5 28 8 2 1
3   Izrael 17 367,5 29 7 3 1
4   Magyarország 17 355,5 26½ 8 1 2
5   Kína 16 362,0 29 7 2 2
6   Oroszország "B" 16 355,0 29½ 8 0 3
7   Örményország 16 345,0 27 7 2 2
8   Spanyolország 16 332,0 28½ 7 2 2
9   Amerikai Egyesült Államok 16 315,5 27 7 2 2
10   Franciaország* 16 311,5 25 6 4 1
  • *A francia csapatról később kiderült, hogy csaltak.[7]

Az egyéni érmesek szerkesztés

Egyénileg táblánként a három legjobb teljesítményértéket elért játékos kapott érmet. A magyar játékosok közül Almási Zoltán a 2. táblán elért eredménye alapján egyéni ezüstérmet kapott.

Első tábla szerkesztés

Versenyző Ország Telj.érték
  Vaszil Ivancsuk   Ukrajna 2890
  Levon Aronján   Örményország 2888
  Jan Nepomnyaschy   Oroszország "B" 2821

Második tábla szerkesztés

Versenyző Ország Telj.érték
  Emil Sutovsky   Izrael 2895
  Almási Zoltán   Magyarország 2801
  Wang Hao   Kína 2783

Harmadik tábla szerkesztés

Versenyző Ország Telj.érték
  Vitalij Teterev   Fehéroroszország 2853
  Pavel Eljanov   Ukrajna 2737
  Szergej Rubljovszkij   Oroszország "C" 2727

Negyedik tábla szerkesztés

Versenyző Ország Telj.érték
  Szergej Karjakin   Oroszország 2859
  Zahar Efimenko   Ukrajna 2783
  Anish Giri   Hollandia 2730

Ötödik játékos (tartalék) szerkesztés

Versenyző Ország Telj.érték
  Mateusz Bartel   Lengyelország 2706
  Vlastimil Babula   Csehország 2668
  Kirill Stupak   Fehéroroszország 2660

A női verseny végeredménye szerkesztés

Oroszország első csapata pontveszteség nélkül, nagy fölénnyel nyerte a versenyt.

Női verseny 1–10. helyezettek
H. Ország CsP[4] dSB[5] EP[6] + = -
1   Oroszország "A" 22 439,5 34 11 0 1
2   Kína 18 386,5 31½ 9 0 2
3   Grúzia 16 384,0 29 7 2 2
4   Kuba 16 348,5 30 8 0 3
5   Amerikai Egyesült Államok 16 336,5 28½ 7 2 2
6   Lengyelország 16 336,0 29½ 7 2 2
7   Azerbajdzsán 16 320,0 28 8 0 3
8   Bulgária 16 296,5 24½ 7 2 2
9   Ukrajna 15 366,5 28½ 7 1 3
10   Oroszország "B 15 335,5 26½ 6 3 2
…
15   Magyarország 14 320,5 25 6 2 3

Az egyéni érmesek szerkesztés

Egyénileg táblánként a három legjobb teljesítményértéket elért játékos kapott érmet. A magyar játékosok közül Almási Zoltán a 2. táblán elért eredménye alapján egyéni ezüstérmet kapott.

Első tábla szerkesztés

Versenyző Ország Telj.érték
  Tatyjana Koszinceva   Oroszország 2628
  Zeinab Mamedjarova   Azerbajdzsán 2623
  Hou Ji-fan   Kína 2573

Második tábla szerkesztés

Versenyző Ország Telj.érték
  Nagyezsda Koszinceva   Oroszország 2662
  Csü Ven-csün   Kína 2636
  Phạm Lê Thảo Nguyên   Vietnám 2481

Harmadik tábla szerkesztés

Versenyző Ország Telj.érték
  Yaniet Marrero López   Kuba 2511
  Salome Melia   Grúzia 2458
  Ilze Bērziņa   Lettország 2450

Negyedik tábla szerkesztés

Versenyző Ország Telj.érték
  Inna Gaponenko   Ukrajna 2691
  Anastasia Bodnaruk   Oroszország "B" 2659
  Olga Vasiliev   Izrael 2379

Ötödik játékos (tartalék) szerkesztés

Versenyző Ország Telj.érték
  Marija Muzicsuk   Ukrajna 2431
  Alina Kaslinszkaja   Oroszország "B" 2327
  Bela Khotenasvili   Grúzia 2289

A Nona Gaprindasvili trófea szerkesztés

A Nona Gaprindasvili trófeát az az ország kapja, amelynek csapatai a nyílt és a női versenyen összesen a legtöbb csapatpontot szerezték. Holtverseny esetén a deducted (levont) Sonneborn–Berger-számítás szerinti pontszámuk összegét vették figyelembe.

Hely. Nemzet Csapatpontszám
nyílt 		Csapatpontszám
női 		Összesen Össz. dSB[5]
    Oroszország "A" 18 22 40 819,0
    Kína 16 18 34 748,5
    Ukrajna 19 15 34 747,0
4   Amerikai Egyesült Államok 16 16 32 652,0
5   Oroszország "B" 16 15 31 690,5
6   Lengyelország 15 16 31 682,5

A magyar részvétel szerkesztés

Magyarország a lehetséges legerősebb felállásával vett részt az olimpián.

A nyílt ágon szerkesztés

A magyar csapat legutóbb a 2002-es bledi olimpián szerzett érmet a nyílt ágon, ekkor az első három táblán szereplők még játszmát sem vesztettek. Az ott ezüstöt nyert csapatból Hanti-Manszijszkban is szerepelt a hatodik olimpiáján játszó Lékó Péter, Almási Zoltán és Polgár Judit. A negyedik csapattag Berkes Ferenc, a tartalék Balogh Csaba. A férfi válogatott szövetségi kapitánya Horváth Tamás, a Magyar Sakkszövetség alelnöke.

Az éltáblás Lékó Hanti-Manszijszk előtt 55 játszmát játszott olimpián (17 győzelem, 35 döntetlen, 3 vereség). Almási már a 9. olimpiáján játszott (29, 46, 13). Polgár Judit hatodszor volt tagja a nyílt ági csapatnak (22, 25, 12), korábban a női ágon kétszer is aranyérmes volt. Berkes Ferencnek ez volt a negyedik olimpiája (13, 16, 3). Balogh Csaba harmadszor ült asztalhoz olimpián (4, 12, 1).

Eredmények fordulónként szerkesztés

Forduló Ellenfél  
Lékó Péter
2737 		 
Almási Zoltán
2713 		 
Polgár Judit
2698 		 
Berkes Ferenc
2685 		 
Balogh Csaba
2668 		Pont
1   Jordánia Khader
2449		 1 Samhouri A.
2372		 1 Mansour
2283		 1 Samhouri B.
2269		 ½ 3½
2   Észak-Macedónia Diego Flores
2615		 ½ Felgaer
2597		 ½ Peralta F.
2572		 1 Lafuente
2565		 ½ 2½
3   Csehország Navara
2722		 0 Láznička
2690		 1 Hráček
2633		 ½ Votava
2579		 1 2½
4   Kína Vang Jüe
2732		 ½ Vang Hao
2724		 ½ Pu Hsziang-cse
2695		 1 Li Csao
2633		 ½ 2½
5   Oroszország Alekszandr Griscsuk
2760		 1 Peter Szvidler
2731		 ½ Szergej Karjakin
2747		 ½ Malahov
2725		 ½ 2½
6   Ukrajna Vaszil Ivancsuk
2754		 0 Ruszlan Ponomarjov
2749		 ½ Pavel Eljanov
2761		 0 Efimenko
2683		 ½ 1
7   Brazília Leitão
2624		 ½ Milos
2599		 1 Fier
2588		 1 Mekhitarian
2550		 ½ 3
8   Azerbajdzsán Sahrijar Mamedjarov
2756		 ½ Tejmur Radzsabov
2748		 0 Mamedov
2660		 ½ Guseinov
2611		 1 2
9   Izrael Gelfand
2751		 ½ Smirin
2657		 0 Rodshtein
2632		 ½ Mikhalevski
2610		 ½ 1½
10   Fehéroroszország Zhigalko S.
2640		 ½ Zhigalko A.
2580		 1 Podolchenko
2506		 1 Stupak
2502		 ½ 3
11   Lengyelország Wojtaszek
2711		 ½ Macieja
2651		 1 Mitoń
2629		 ½ Bartel
2599		 ½ 2½
Szerzett pontszám
(Játszmák száma) 		4½ (10) 7 (10) 6 (10) 6½ (10) 2½ (4)
Teljesítményérték 2671 2801 2703 2686 2593

A női csapat szerkesztés

A magyar női csapat legutóbb 1990-ben Újvidéken volt aranyérmes (akkor a három Polgár-nővér szerepelt, illetve Mádl Ildikó), érmet pedig utoljára 1994-ben nyertek (ezüstöt), Moszkvában. A magyar női csapat a nyílt ági csapathoz hasonlóan negyedik az örökranglistán. A Hanti-Manszijszkban induló magyar csapat: Hoang Thanh Trang (3. olimpiája magyar színekben - eddig 10 győzelem, 13 döntetlen, 1 vereség), Mádl Ildikó (13. - 55, 55, 20), Vajda Szidónia (20, 14, 10), Rudolf Anna (2.), Gara Tícia (1.). A szövetségi kapitány Horváth József. Élő-átlag alapján Magyarország 9. a hanti-manszijszki mezőnyben.

Eredmények fordulónként szerkesztés

Forduló Ellenfél  
Hoang Thanh Trang
2464 		 
Mádl Ildikó
2306 		 
Vajda Szidónia
2302 		 
Rudolf Anna
2289 		 
Gara Tícia
2385 		Pont
1   Skócia Lang
2025		 1 Rutherford
2080		 1 Giulian
1990		 1 Durno
-		 ½ 3½
2   Görögország Dembo Jelena
2452		 1 Botsari
2302		 1 Makropoulou
2230		 ½ Fakhiridou
2208		 1 3½
3   Olaszország Zimina
2334		 0 Brunello
2212		 ½ De Rosa
2073		 1 Chierici
2033		 1 2½
4   Amerikai Egyesült Államok Krush
2490		 0 Zatonskih
2480		 1 Abrahamyan
2352		 1 Foisor
2293		 0 2
5   Románia Foişor
2395		 1 Cosma
2360		 ½ l`Ami
2339		 ½ Bulmagă
2267		 ½ 2½
6   Lengyelország Soćko
2486		 1 Zawadzka
2410		 1 Majdan-Gajewska
2333		 1 Dworakowska
2315		 1 4
7   Oroszország Tatyjana Koszinceva.
2573		 0 Nagyezsda Koszinceva
2565		 0 Alekszandra Kosztyenyuk
2524		 0 Valentyina Gunyina
2465		 0 0
8   Bulgária Stefanova
2551		 ½ Nikolova
2295		 ½ Videnova
2283		 ½ Velcheva
2272		 ½ 2
9   Kína Hou Ji-fan
2578		 ½ Csü Ven-csün
2516		 0 Csao Hszüe
2469		 0 Huang Qian
2436		 ½ 1
10   Azerbajdzsán Mamedjarova Z.
2234		 0 Mamedjarova T.
2301		 ½ Mammadova
2293		 ½ Umodova
2251		 0 1
11   Spanyolország Vega Gutiérrez S.
2368		 ½ Calzetta Ruiz
2280		 ½ Vega Gutiérrez B.
2233		 1 Llaneza Vega
2207		 1 3
Szerzett pontszám
(Játszmák száma) 		5½ (11) 6½ (11) 7 (11) 2½ (5) 3½ (6)
Teljesítményérték 2408 2411 2386 2211 2205

Rendkívüli események szerkesztés

A jemeni csapat politikai okokból nem jelent meg az olimpia első fordulójában az Izrael elleni összecsapásra. A 4 pontot ezért Izrael csapata kapta.[8]

A versenyt követően derült fény arra, hogy a francia válogatott kapitánya, Arnaud Hauchard és a csapat ötödik játékosa, Sebastien Feller olyan döbbenetes trükkel dolgozott össze, hogy még a csapattársak sem vettek észre semmit. A kapitánynak az otthon tartózkodó Cyril Marzolo nemzetközi mester sms-ben adta meg a sakkprogram által kielemzett legjobb lépéseket, aki ezt eredeti módon továbbította a versenyzőnek. Minden lépés továbbítása során kétszer kerülte meg a mérkőző csapatok asztalát, és mindkét körben valamely játékos mögött hosszasabban időzött. A 4–4, összesen nyolc játékos először a sakktábla megfelelő oszlopának, majd második körében sorának felelt meg. Az első körben a betűjelet adta meg úgy, hogy az ellenfél első táblása az a-, a második a b-oszlopnak, a harmadik a c-, a negyedik a d-oszlopnak, majd a saját csapat utolsó táblása az e-oszlopnak stb, első táblása a h-oszlopnak felelt meg. Ugyanígy adta meg a lépés megfelelő sorát 1-től 8-ig. Sebastian Feller és Cyril Marzolo öt-öt év, Arnaud Hauchard örökre szóló eltiltást kapott. Ugyanakkor a Feller által elért eredményeket nem semmisítették meg, és megtarthatta az ötödik táblán elért legjobb teljesítményéért kapott aranyérmet is.[9][10][11]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Archivált másolat. [2020. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 20.)
  2. ↑ Sakkolimpia előtt–interjú Lékó Péter szegedi nagymesterrel, onkormanyzat.mti.hu, 2010. szept. 13.
  3. ↑ Kirsan Ilyumzhinov was re-elected as the FIDE President. [2010. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)
  4. ↑ a b Csapatpont
  5. ↑ a b c Az úgynevezett deducted (levont) Sonneborn–Berger-számítás szerinti pontérték
  6. ↑ a b A csapat játékosai által szerzett pontok összege
  7. ↑ Ághassi Attila: Kiderült, hogy csaltak a franciák az olimpián. Index.hu Zrt., 2011. március 22. (Hozzáférés: 2014. december 5.)
  8. ↑ Israel charges Yemen forfeited chess matchup for political reasons, AP report
  9. ↑ French chess hit by Russia olympiad 'cheating' scandal (angol nyelven). BBC, 2011. március 24. (Hozzáférés: 2016. augusztus 28.)
  10. ↑ Cheating chess champ banned (angol nyelven). The Connexion (connexionfrance.com), 2011. március 24. (Hozzáférés: 2016. augusztus 28.)
  11. ↑ 39th Chess Olympiad: Khanty-Mansiysk 2010 – Trivia (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2016. augusztus 28.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz 2010-es sakkolimpia témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2010-es_sakkolimpia&oldid=27007330”