Abaszállás
Abaszállás (1899-ig Aba-Lehota, szlovákul Lehota) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nyitrai járásában. Huszármajor (szlovákul Krvavé Šenky) és Polányiudvar (szlovákul Dvor Polányi) tartozik hozzá.
| Abaszállás (Lehota) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Nyitrai |
| Rang | község |
| Polgármester | Milan Chmelár |
| Irányítószám | 951 36 |
| Körzethívószám | 037 |
| Forgalmi rendszám | NR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2382 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 190 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Terület | 11,00 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 18′ 49″, k. h. 17° 58′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 49″, k. h. 17° 58′ 27″ | |
| Abaszállás weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Abaszállás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Története szerkesztés
A falu 1303-ban a soltészjog alapján keletkezhetett erdőirtással, a Hont-Pázmány nembeli Aba birtokán. A falu első bírája a soltész volt, az általa betelepítettek pedig 10 évre adómentességet kaptak. 1437-ben az Ocskay család szerezte meg. 1456-ban a galgóci uradalom részeként Lehotka néven említik először. Később Újlak, majd Aba-Lehota volt a neve, a korabeli oklevelek szerint. 1575-ben birtokosa Elefánti Mihály írnokának adta. 1618-ban megtámadta és elpusztította a török. 1688-ban Széchényi György esztergomi érsek a nyitrai egyháznak adta. 1694-ben Uzovics János birtoka lett, első kápolnáját is ők építették a 17. század végén. A 18. században különféle népekkel telepítették be, és az Ocskayak csak nagy fáradsággal tudták újra megszerezni egykori birtokukat. 1752-ben 130 család lakta. Temploma 1755-ben épült. 1775-ben Könyök-Lehota néven említik. 1812-ben 630 lakosa volt.
Itt élt 1623-tól az eredetileg Barantal, később "de genere Aba de Barantal" család, mely a Bakó (Pécsi pk. lt. 39.) családon keresztül női ágon az Aba nemzetségtől származtatta magát. Ennek igazolásául a nemesi oklevélhez csatolt 1793. május 1-én kelt Consignatio is szolgált, melyet az udvari Kancellária és Mária Terézia királynő is elfogadott.
Fényes Elek szerint „Lehota (Aba), tót falu, Nyitra vmegyében, a Nyitrától Pozsonyba vivő országutban: 753 kath., 6 zsidó lak. Földei dombosok, de meglehetős termékenyek; erdeje, szőlőhegye van, rétjei kétszer kaszálhatók; gyümölcse sok. F. u. örökös jus szerint az Ócskay familia, de most Kvassay nemzetség birja. Ut. posta Nyitra 1 mfld.”[2]
Nyitra vármegye monográfiájában „Aba-Lehota kisközség, a Nyitravölgyben fekszik. Lakosainak száma 943. Anyanyelvük tót, vallásuk r. kath. Postája van, távirója és vasúti állomása Nyitra. 1453-ban mint a galgóczi vár tartozéka „Lehotka” név alatt szerepel. Temploma, melynek kegyura az Uzovits-család, 1755-ben épült. Az ottani „Szent kutacska”, melyhez a hivők Szűz Mária megjelenését fűzik, 1873 óta bucsujáró hely. Földesura az Ocskay-család volt.”[3]
Az eredeti Aba-Lehota nevet az utótag lefordításával magyarosították a 20. század elején. 1920 előtt Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1880-ban 809 lakosából 755 szlovák, 14 magyar, 13 német anyanyelvű és 27 csecsemő volt.
1890-ben 943 lakosából 906 szlovák és 15 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 1070 lakosából 992 szlovák és 50 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 1160 lakosából 1102 szlovák, 39 magyar és 19 német anyanyelvű volt.
1919-ben 121 házában, 1183 lakosából 1148 csehszlovák, 28 magyar és 7 német volt.[4]
1921-ben 1225 lakosából 9 magyar és 1195 csehszlovák volt.
1930-ban 1498 lakosából 2 magyar és 1491 csehszlovák volt.
1991-ben 1869 lakosából 2 magyar és 1854 szlovák volt.
2001-ben 1819 lakosából 1799 szlovák és 4 magyar volt.[5]
2011-ben 2090 lakosából 1946 szlovák, 9 magyar, 6 cseh és 122 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
2021-ben 2382 lakosából 5 magyar, 1 ruszin, 2250 szlovák, 20 egyéb és 106 ismeretlen nemzetiségű volt.[7]
Neves személyek szerkesztés
- Itt született Barantali Aba István levéltárnok, királyi küldött (1730-1801), aki előbb birodalmi (1779), majd egyházi (1786), később (1794) magyar nemességet szerzett.
- Itt született 1952-ben Milan Šášik a Munkácsi görögkatolikus egyházmegye püspöke.
Nevezetességei szerkesztés
- Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1755-ben épült.
- Az út melletti Szűz Mária-kápolna 16. századi.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
- ↑ 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 50.
- ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 16.)
- ↑ A 2011-es népszámlálás eredménye.
- ↑ ma7.sk
További információk szerkesztés
- Községinfó
- Szlovákia térképén
- A község története (szlovákul) Archiválva 2008. február 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Travelatlas.sk
