Alsóborgó
Alsóborgó (Borgózsoszény, románul: Josenii Bârgăului) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
| Alsóborgó (Josenii Bârgăului) | |
 | |
| Alsóborgói fazekas háza a 20. század elejéről, a kolozsvári szabadtéri néprajzi múzeumban | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Alsóborgó |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 427100 |
| SIRUTA-kód | 33391 |
| Népesség | |
| Népesség | 2102 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 14 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 468 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 13′ 00″, k. h. 24° 40′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 00″, k. h. 24° 40′ 60″ | |
 | |
| Alsóborgó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóborgó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nevének eredete szerkesztés
A Borgó név a németből való, a Burgau jelentése 'várberek'. Először 1328-ban, Purgo alakban írták.
Fekvése szerkesztés
Besztercétől 18 kilométerre északkeletre, a 17-es főút és a Beszterce mentén fekszik. Összeépült Középborgóval. A község területéből 1735 hektár rét, 1000 hektár erdő, 625 hektár legelő, 469 hektár vízfelület és 439 hektár gyümölcsös.
Népessége szerkesztés
Általános adatok szerkesztés
Népessége 1850 és 2002 között kétszeresére nőtt. Az 1910-es népszámlálás ötszáz fő többletet mutatott ki mind a megelőző, mind az azt követő népszámláláshoz képest. Ennek oka a településen működő fűrészgyár által ideiglenesen idevonzott munkaerő.
Etnikai és vallási megoszlás szerkesztés
- 1900-ban 1304 lakosából 1243 volt román, 34 német és 26 magyar nemzetiségű; 1173 ortodox, 51 görögkatolikus, 39 zsidó, húsz római katolikus és tíz evangélikus vallású.
- 2002-ben 2011 lakosából 1797 volt román és 212 cigány nemzetiségű; 1961 ortodox és 43 pünkösdi vallású.
Története szerkesztés
Az erdélyi vajda 1328-ban szabad költözést biztosított Gebul fia János fia Henul János Borgón és a szomszédos Epemezőn (Eppendorfon) élő jobbágyainak. Henul nevét a Borgói-havasok legmagasabb, Henyul nevű csúcsa tartotta fenn. Román lakói az újkorban zsindelykészítéssel szolgáltak a Bethlen családnak. Maguk zselléreinek tekintették magukat, a Bethlenek viszont jobbágyoknak őket. 1783-ban a kincstár megváltotta lakóit a Bethlen családtól és a Borgó-vidék többi falvával együtt az I. Erdélyi Román Határőrezredhoz csatolták. A borgó-vidéki románokat, a határőrezred korábbi területén élőkkel ellentétben, nem térítették át görögkatolikusnak, hanem ortodoxok maradtak. A határőrség feloszlatása után tizenöt évig Naszód vidékéhez tartozott, majd 1876-ban Beszterce-Naszód vármegyéhez csatolták.
Lakói faiparral, állattenyésztéssel, a Dés–Borgóbeszterce-vasút 1898-as megépítéséig fuvarozással is foglalkoztak. Korábban ők közvetítették a torockói vasárut a besztercei vásárról Dornavátra irányába. A 19. század negyedik negyedétől a második világháború utánig fontos volt fazekassága. A borgói fazekasok mázatlan, fekete cserépedényeket és agyagpipákat készítettek.
Látnivalók szerkesztés
- Ortodox temploma 1796 és 1802 között épült.
Híres emberek szerkesztés
- Itt született 1930-ban Aurel Rău költő.
Hivatkozások szerkesztés
Források szerkesztés
- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. 1. köt. Bp., 1963
- Virgil Șotropa: Militarizarea Văii Bârgăului. Arhiva Someșană 10 (1929)
- Gönyey Sándor: Beszterce vidéki cserépedények a Néprajzi Múzeumban. Néprajzi Értesítő 1958 [2][halott link] PDF
- A község adatlapja (románul) PDF
További információk szerkesztés
- juharfából készült széktámla a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményéből (Damaschin Șut faragómolnár munkája 1819-ból) [3][halott link]
.svg){kind=small}
