Bábolna (Románia)
Bábolna (románul: Bobâlna, németül: Baboln) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Bábolna (Bobâlna) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hunyad |
Község | Nagyrápolt |
Rang | falu |
Községközpont | Nagyrápolt |
Irányítószám | 337366 |
SIRUTA-kód | 90681 |
Népesség | |
Népesség | 413 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 2 (2002) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 210 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 52′ 32″, k. h. 23° 07′ 49″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 32″, k. h. 23° 07′ 49″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése szerkesztés
A Maros jobb partján, az Erdélyi-érchegység lábánál, Szászvárostól 9 km-re északnyugatra fekszik.
Nevének eredete szerkesztés
Neve Kiss Lajos szerint szláv eredetű. Először 1362-ben Babulna, majd 1390-ben Babolna alakban írták.
Története szerkesztés
Hunyad vármegyei falu volt. A 15. század első felében a bulcsi apátság birtokolta. 1496-ban kenézét említették. A 17–19. században a Naláczi család birtoka.
Régen elsősorban boráról volt híres. Benkő József szerint a Plés-hegyen termett Erdély legjobb bora. Szőlőhegyein 1873-ban még 86 kataszteri hold állt művelés alatt, régi fajtái között a bábolnai kövért, a járdoványt és a királyszőlőt tartották számon. A borászatot a filoxérajárvány tette tönkre.[1]
Református gyülekezete 1766-ban 13 férfiból és 20 nőből állt. 1877 és az első világháború között görögkatolikus esperesi székhely volt.[2] Legnagyobb birtokosa 1909-ben az 5500 holdas Aurel Vlad volt.
Lakossága szerkesztés
Nevezetességei szerkesztés
- A volt Veress-kastély a 18. században épült. 1759-ben ide börtönözték be Sofronie de la Cioara szerzetest, aki sikeres mozgalmat indított Dél-Erdélyben a románság vallási uniója ellen. A kastély a két világháború között Aurel Vlad tulajdonában volt.
- A falu patakjának völgye travertínó-képződményei miatt 12,5 hektáros területen védett. A patakon itt több vízesés és zúgó, a hegyoldalakban több barlang található. Ugyanitt ásványvízforrások is fakadnak, amelyek vizét a falu északi peremén három medence gyűjti össze. Nyaranként a település helyi jelentőségű fürdőhely.
- Az 1702-ben elhunyt Naláczi István hunyadi főispán és felesége, Tornya Borbála síremléke.
- Faerkélyes ortodox temploma a 19. században épült.
Híres emberek szerkesztés
- Itt született a 17. században Atanasie Anghel Popa görögkatolikus püspök.
- Kazinczy Ferenc 1816-ban Naláczy István udvarházának vendége volt.
- Itt született 1834-ben Veress Ignác szótárszerkesztő, a nagyszebeni állami főgimnázium igazgatója.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Csávossy György: Jó boroknak szép hazája, Erdély. Bp., 2002, 122–23. o.
- ↑ Luminița Wallner-Bărbulescu: Zorile modernității. Episcopia greco-catolică de Lugoj în perioada ierarhului Victor Mihályi de Apșa. Cluj-Napoca, 149. o. és Sergiu Soica: Biserica greco-catolică din Banat în perioada anilor 1920–1944. Timișoara, 2011, 20. o.
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
Képek szerkesztés
-
Bábolnai román aratók a 20. század elején (Adler Lipót felvételei)