Balugyánszky Mihály

Balugyánszky Mihály (Baludjanszky Mihály) (Felsőolsva, 1769. október 7. – Szentpétervár, 1847. április 3.) ruszin jogász, államtanácsos, akadémiai tanár.

Balugyánszky Mihály
Született	1769. szeptember 26. Felsőolsva
Elhunyt	1847. április 3. (77 évesen) 1847 (77-78 évesen) Szentpétervár
Állampolgársága	orosz magyar
Gyermekei	Anna Daragan Yelizaveta Balugyanskaya Mariya Balugyanskaya Aleksandra Balugyanskaya
Foglalkozása	államférfi jogtudós író közgazdász egyetemi oktató
Iskolái	Kassai Királyi Akadémia Bécsi Egyetem Pesti Királyi Tudományegyetem (–1789, jogtudomány)
Kitüntetései	Knight of the Order of St. Alexander Nevsky Fehér Sas-rend Order of St. Vladimir, 2nd class Order of Saint Anna, 1st class Szent Vlagyimir-rend 3. fokozata
A Wikimédia Commons tartalmaz Balugyánszky Mihály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Családja

Balugyánszky András görög-katolikus parókus és Dudinszky Mária fia. Neje Heher Antónia volt, akivel 1802. november 30-án lépett frigyre. Házasságukból tíz gyermekük született.

Élete

Gimnáziumi tanulmányait Újhelyben a pálosok vezetése alatt végezte, a bölcseletet Kassán, a jogot a Bécsi Egyetemen hallgatta. A jogtudományokból pesti szigorlata után, 1789-ben a nagyváradi jogakadémiához a politikai tudományok és tiszti írásmód tanárává nevezték ki.

Az orosz tanügyi minisztérium megalapította 1803-ban a szentpétervári akadémiát, de hiányoztak az alkalmas tanárok, s emiatt külföldi szakembereket kerestek; így lett Balugyánszky az államgazdászat és pénzügyi tudományok tanárává Szentpétervárott. 1813-ban Marija Fjodorovna cárné Miklós és Mihály főhercegek tanítójává fogadta. 1810-ben a Szent Anna-rend kitüntetést kapta meg, 1811-ben pedig a Vladimir-rend lovagja lett. I. Miklós cár kabinetirodájának elnökévé s 1814-ben államtanácsossá nevezte ki. 1827-ben államtitkár lett, majd 1828-ban a Szent Anna-rend parancsnoki rangját kapta meg. 1843-ban meghívást kapott az orosz főrendek házába.

Művei

• Izobrazenije različnych chazjajistvjenynych system (Különbféle gazdászati rendszerek előadása) – e művében államgazdászati orosz műkifejezéseket állapított meg.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• Emlékezzünk. Balugyánszky Mihály. Görög-katolikus Szemle, 1931. június 28., 2. old.
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• V. Molnár László 2019: Ruszisztikai és magyar–orosz kapcsolattörténeti írások (1711–1848).
• Biografický Lexikón Slovenska. Red. Pavol Parenička. Martin, Slovenská Národná Knižnica Národný Biografický Ústav, 2002-
• Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. Bp., Tankönyvkiadó, 1990
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Keresztyén Balázs: Magyar művelődési hagyományok kárpátaljai lexikona. Ungvár-Bp., Intermix, [1995]
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
• Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Martin, Matica slovenská, 1982
• Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Bp., Panoráma, 1993
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
• Hamza Gábor: Le développement du droit privé européen. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2005. 85-86. old.
• Hamza Gábor: Entstehung und Entwicklung der modernen Privatrechtsordnungen und die römischrechtliche Tradition. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2009. 525-527. old.
• Hamza Gábor: Emlékezés Balugyánszky Mihályra (1769-1847), a kiemelkedő jogtudósra ‒ adalék a magyar-orosz kapcsolatokhoz a jog területén. [1]