A házi len vagy csak egyszerűen a len (Linum usitatissimum) a valódi kétszikűek (eudicots) közé sorolt lenfélék (Linaceae) családjának névadó faja, az ősidők óta ismert és termesztett ipari növény: rost-, olaj- és egyúttal gyógynövény.

Házi len
A házi lenről készült illusztráció (Köhler's Medizinal-Pflanzen)
A házi lenről készült illusztráció (Köhler's Medizinal-Pflanzen)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Malpighiales
Család: Lenfélék (Linaceae)
Nemzetség: Len (Linum)
Faj: L. usitatissimum
Tudományos név
Linum usitatissimum
L..
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Házi len témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Házi len témájú médiaállományokat és Házi len témájú kategóriát.

Származása, elterjedése szerkesztés

Egyes források szerint Egyiptomból, mások szerint Mezopotámiából, a Perzsa-öböl vidékéről származhat, de 4–5000 éve már mindkét térségben elterjedt. Európában az i.e. 5–4. században válthatta fel a keskenylevelű lent (Linum angustifolium).

Megjelenése, felépítése szerkesztés

Legfeljebb 1 méter magasra növő szára a legtöbbször egyenesen áll, és csak a virágzatnál ágazik el.

Világoszöld levelei keskenyek.

Virága halványkék vagy fehér. Toktermésében (a lengubóban) legfeljebb tíz fényes, sárgásbarna olajos mag fejlődik.

Életmódja, termőhelye szerkesztés

egynyári,

Felhasználása szerkesztés

Szárából kiváló, tartós textilszövetet készítenek.

Története szerkesztés

Rostjából Egyiptomban, a Közel- és Közép-Keleten már a csiszolt kőkorszakban szövetet szőttek. Európában, az Alpoktól délre — amint ezt a Felső-Olaszországból és Svájc cölöpházaiból előkerült leletek igazolják — eleinte a többnyári és többszárú keskenylevelű lent használták ilyen célokra (ez a Kanári-szigetektől Palesztináig és a Kaukázusig terem).

A házi len először a Mediterráneum keleti részén és attól keletre terjedt el. Ennek jeleként az egyiptomi múmiák takarója is lenszövet volt; a régi sírokban lengubót és lenmagokat is találtak. Egyiptom, Fönícia és Júdea népe ruhát, sátrat, vitorlát stb. készített a len rostjából. Hérodotosz szerint a babilóniaiak lenből szőtt felső ruhát viseltek, Sztrabón szerint Borszippa lenfeldolgozó iparáról volt nevezetes. Gyógyhatását már az antik görögök és arabok is ismerték.

 

Európában a keskenylevelű lent először valószínűleg az Alpoktól északra váltotta fel, tehát azokon a tájakon, ahol annak termesztéséhez az éghajlat már túl hideg volt (a keskenylevelű lennek évelő gyökere van, amelyből több hajtás nő). Az Alpoktól délre először Görögországban honosították meg. Homérosz többször említi a lent, a lenből szőtt ruhát Hérodotosz bujálkodó és fényűző női viseletnek tartotta. A Római Birodalomban először Plinius írt arról, hogy „a lent tavasszal vetik, ősszel pedig nyűvik”. Livius szerint már az i. e. 5. században szőttek belőle ruhákat. Az i. e. 4. században a szamniszok lenből készült fehér tunikát viseltek. A korabeli fényűző lenruházkodás Cicero szerint is keletről ered. Nem sokkal ezután a germánok, kelták, szlávok és litvánok is elkezdték termeszteni, ezzel Európában általánossá vált.

Betegségei, kártevői szerkesztés

A lenben nagyobb károkat csak a lenfojtó aranka (Cuscuta epilinum) és a lenrozsda (Melampsora lini) tesz. Ez utóbbi betegséget a Melampsora lini gomba okozza, és miatta a megtámadott növények rostjai törékenyek lesznek. Ez különösen Belgiumban (ahol a betegséget le feu vagy la brulure du lin néven ismerik) és Oroszországban okoz nagy károkat. Ugyancsak gyakori a lenen a Phoma herbarum nevű gomba. Ez apró feketés foltokban jelenik meg a növényen, de nem okoz jelentékeny kárt.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Lenmag (magyar nyelven). [2001. augusztus 9-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)
  • Tolnai világlexikona

Kapcsolódó cikkek szerkesztés