Köflach

község Ausztriában

Köflach osztrák város Stájerország Voitsbergi járásában. 2017 januárjában 9999 lakosa volt.

Köflach
Piber
Piber
Köflach címere
Köflach címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásVoitsbergi járás
Irányítószám8580
Körzethívószám03144
Forgalmi rendszámVO
Népesség
Teljes népesség9888 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság449 m
Terület43,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 03′ 50″, k. h. 15° 05′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 50″, k. h. 15° 05′ 20″
Köflach weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Köflach témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése szerkesztés

 
Köflach a Voitsbergi járásban
 
A Mária Magdolna-templom
 
A Therme Nova termálfürdő

Köflach a tartomány középső részén fekszik a Nyugat-Stájerország régióban, Graztól nyugatra. Legfontosabb útvonalai a Grazt Klagenfurttal összekötő B70, illetve a Köflach és Judenburg közötti B77 főutak. Az önkormányzat 6 városrészt, illetve falut fog össze: Graden (468 lakos), Gradenberg (688), Köflach (4471), Piber (477), Pichling bei Köflach (3632) és Puchbach (358).

A környező települések: északra Kainach bei Voitsberg, keletre Bärnbach, délkeletre Rosental an der Kainach és Edelschrott, délre Sankt Martin am Wöllmißberg, nyugatra Maria Lankowitz.

Története szerkesztés

Köflach neve a barlang jelentésű kovel, kuvel, govel szóból és a patakot jelző -ach végződésből tevődik össze.

A Stubalpe-hegység lábainál fekvő medence régóta kedvező lakóhelyet biztosított az embereknek, amelyek legrégebbi - 18-12 ezer évvel ezelőtti - táborát a Zigöllerkogel barlangjában fedezték fel. A kora bronzkorból Pichlingben találtak egy völgyben fekvő települést, majd a bronzkor végén a lakók a védettebb dombtetőkre húzódtak vissza. Ezek a települések előbb a Hallstatt- majd a La Tène-kultúrához köthetők.

Köflach falu az 1103-ban alapított Sankt Lambrecht-i kolostor birtoka volt. 1170-ben Barbarossa Frigyes császár mezővárosi jogokat adományozott neki, de ezeket már 1307-ben elvették tőle, hogy ne versenyezzen az adó- és vámprivilégiumokhoz jutott szomszédos Voitsberggel. 1470-ben III. Frigyes megerősítette Köflach mezővárosi jogait, mire százéves jogi harc kezdődött az egyházi tulajdonban lévő Köflach és a hercegségi Voitsberg között, ugyanis az utóbbi nem volt hajlandó elismerni a mezővárosi jogosultságot igazoló oklevél egyetlen példányát.

1634-ben pestis dúlt a városban, amely több mint száz lakos életét követelte; ugyanekkor villám csapott a templomba. 1637-ben ismét megerősítették mezővárosi jogait. Három évvel később a járvány visszatért és Piber szinte teljesen kihalt. 1699-ben I. Lipót császár ismét megerősítette Köflach jogait, amelyet Voitsberg még ezután sem volt hajlandó elismerni; a vitát végül egy császári bizottság zárta le 1715-ben.

1766-ban szénlelőhelyeket fedeztek fel a város környékén, így az addig mezőgazdaságból élő település rövidesen bányavárossá vedlett át. 1786-ban, miután II. József bezáratta a kolostorokat, a város állami közigazgatást kapott.

1846-ban üveggyár, 1849-ben postahivatal létesült Köflachban. 1860-ban megnyílt a grazi vasútvonal, amely az újabb szénmezők felfedezése mellett gazdasági fellendülést és a lakosság növekedését hozta magával.

Az első világháború a katonák elszállásolásán kívül nem érintette közvetlenül a települést. 1917-ben sportcipőgyár létesült, amely főleg nőknek adott munkát. 1918-ban a spanyolnátha és a vérhasjárvány 89 áldozatot szedett. 1939-ben Köflachot városi rangra emelték. A második világháború során az 1945-ös bombázásokban kilencen haltak meg.

1965-ben egy ipari katasztrófában az egyik bánya zagytározójának gátja átszakadt és az iszap elöntötte a vasútállomás környékét és a város délkeleti részét. 1990-ben Köflachot Stájerország legszebb virágos városának szavazták meg; a versenyen 2003-ban és 2012-ben is megismételte korábbi jó szereplését. 2000-ben felfedezték a Barbara-termálforrást, amelyre alapozva 2004-re felépült a Therme Nova termálfürdő.

A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során Graben községet a városi önkormányzathoz csatolták.

Lakosság szerkesztés

A köflachi önkormányzat területén 2017 januárjában 9999 fő élt. A lakosság 1961 óta (akkor 13 270 fő) folyamatosan csökken. 2015-ben a helybeliek 94,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,9% a régi (2004 előtti), 2,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,2% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 80,8%-a római katolikusnak, 1,7% evangélikusnak, 1% muszlimnak, 14,9% felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 17 magyar élt Köflachban.

Látnivalók szerkesztés

 
Graden Szt. Oszvald-temploma
  • Piberben található a lipicai ménes, amely a bécsi spanyol lovasiskola számára biztosítja a lovakat.
  • a Therme Nova termálfürdő
  • a Mária Magdolna-plébániatemplomot 1245-ben említik először. Tornya gótikus, a többi része egy tűzvész után 1643–49 között készült el.
  • a Művészetek Háza (Kunsthaus) eredetileg 1872-ben épült lakóházként és üzlethelyiségként.
  • az 1794-ben épült Glaserhäusl
  • a Barbaratelep házait 1939-ben építették Hermann Göring utasítására
  • Graden fallal körülvett, késő gótikus Szt. Oszvald-plébániatemploma 1445-ben már állt. 1786-ig a St. Lambrecht-i apátság, utána a köflachi plébánia felügyelte.
  • Graden volt községháza egy eredetileg a 16. századból származó, hagyományos, kétszintes faház.
  • a 17. századi Hammerherrenhaus Gradenbergben
  • Piber Szt. András-temploma
  • a piberi kastély
  • az 1974-ben épült modern XXIII. János-templom Pichlingben

Testvértelepülések szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Köflach című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.