Sankt Lambrecht

Sankt Lambrecht osztrák mezőváros Stájerország Muraui járásában. 2017 januárjában 1891 lakosa volt. Bencés apátsága az ország legjelentősebb kolostorai közé tartozik.

Sankt Lambrecht
Sankt Lambrecht címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Muraui járás
Polgármester	Fritz Sperl (ÖVP)
Irányítószám	8813
Körzethívószám	03585
Forgalmi rendszám	MU
Népesség
Teljes népesség	1841 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	1028 m
Terület	70,19 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 04′, k. h. 14° 18′47.066666666667, 14.3
Sankt Lambrecht weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Lambrecht témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Elhelyezkedése

Sankt Lambrecht a Muraui járásban

Az apátsági templom

A Szt. Márton-templom

A St. Lambrecht-i szurdok

Sankt Lambrecht Felső-Stájerországban fekszik a felső Mura-völgy jobb oldali mellékvölgyében, a Thajagrabenben. 1028 méteres fekvésével a tartomány legmagasabban lévő mezővárosa. Az önkormányzat két települést egyesít: Sankt Blasen (541 lakos) és Sankt Lambrecht (1373 lakos).

A környező önkormányzatok: nyugatra Murau, északra Teufenbach-Katsch, keletre Neumarkt in der Steiermark, délre Friesach (Karintia).

Története

Sankt Lambrecht helyén az ókorban a noricumi királyság keltái éltek, majd időszámításunk kezdetén, miután a Római Birodalomhoz került, pihenőállomás, esetleg kisebb katonai tábor létesült. A 6. század végén szláv karantánok települtek meg a térségbe, miután a romanizált lakosság többsége Itáliába menekült. A helynevek egy része ma is szláv eredetű. Miután az avarok támadásai miatt a 8. században a szlávok a Bajor Hercegséghez fordultak, államukat a németek bekebelezték, a mai Ausztriába pedig bajorok kezdtek betelepülni és a helybelieket keresztény hitre térítették.

1066 körül említik először az "erdei Szt. Lambert-templomot", amelynek helyén a földbirtok tulajdonosa, Markward von Eppenstein gróf 1076-ban kolostort alapított. Az építkezést Markward fia, IV. Henrik karintiai herceg fejezte be és 1096-ban császári jóváhagyást kapott magánalapítványa számára. 1103-ban falvakat és földbirtokokat (Aflenz, Piber, St. Lambrecht) adományozott az apátságnak, hogy azok jövedelmeiből eltarthassa magát. A st. lambrechti kolostor a mariazelli apátság 1157-es alapításáig Ausztria legnagyobb Szűz Máriának szentelt kolostorának számított.

1262-ben a templom, 1287-ben pedig a kolostorépület vált tűzvész áldozatává. 1327-ben a román stílusú templom összedőlt, helyén az olasz Domenico Sciassia vezetésével épült új bazilika. Az épületet a 17. században barokk stílusban modernizálták. Az Eppensteinek a várat is építettek a településen, amely szintén a kolostor tulajdonába került és a 15. században átépítették. Miután az apátságot II. József 1786-ban bezáratta, a várat (akkor már inkább vadászkastélyt) lebontották.

A kolostor melletti települést III. Frigyes császár 1458-ban mezővárosi rangra emelte. Lakosai mezőgazdaságból és kézművességből éltek, majd a 16. századtól jelentős iparosodás kezdődött, a patakok menték vashámorok létesültek és szenet is bányásztak. Ezek a kis műhelyek a 19. században már nem bírták a versenyt az acélüzemekkel és sorra bezártak. Helyettük 1871-ben dinamitgyár épült a városban.

1472-ben, 1535-ben és 1715-ben pestisjárvány dúlt a mezővárosban; utóbbi alkalommal 313-an haltak meg.

Maria Schönanger

Miután 1938-ban Ausztria csatlakozott a Német Birodalomhoz, a nemzetiszocialista hatóságok elkobozták a kolostor épületeit és a második világháború alatt a dachaui és ravensbrücki koncentrációs táborokból helyeztek el itt foglyokat. A háború végére a mauthauseni tábor irányítása alá került. Angol hadifoglyokat is őriztek itt. Sankt Lambrechtbe a britek vonultak be 1945. május 9-én; a térséget az utolsók között szállták meg a szövetségesek.

St Lambrecht a Grebenzen lábánál

A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során az addig önálló Sankt Blazen községet St. Lambrechthez csatolták.

Lakosság

A Sakt Lambrecht-i önkormányzat területén 2017 januárjában 1891 fő élt. A lakosságszám 1961-ben érte el csúcspontját (2921 fővel), azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 93,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,9% a régi (2004 előtti), 3% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 93,8%-a római katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 3% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

A Bencések tankertje

Látnivalók

• a Sankt Lambrecht-i apátság
• a Szt. Lambertnek szentelt apátsági templom
• a Szt. Lőrinc-templom és temető
• a Bencések tankertje
• Maria Schönanger
• a Grebenzen síközpont
• St. Blasen Szt. Márton-temploma
• Zirbitzkogel-Grebenzen natúrpark
• a Sankt Lambrecht-i szurdok

Források

• Peter Becker: Leben und Lieben in einem kalten Land. Sexualität im Spannungsfeld von Ökonomie und Demographie. Das Beispiel St. Lambrecht 1600-1850. = Studien zur historischen Sozialwissenschaft 15, Frankfurt am Main 1990. ISBN 3-593-34208-1
• Walter Brunner: St. Lambrecht: Geschichte einer Marktgemeinde, 2011.
• A település honlapja
• 61443 – Sankt Lambrecht Statistik Austria

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Sankt Lambrecht című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.