Liezen

Liezen osztrák város, Stájerország Liezeni járásának székhelye. 2017 januárjában 8181 lakosa volt.

Liezen
Liezen címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Liezeni járás
Irányítószám	8940
Körzethívószám	03612
Forgalmi rendszám	LI
Népesség
Teljes népesség	8191 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	664 m
Terület	91,73 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 34′, k. h. 14° 14′47.566666666667, 14.233333333333
Liezen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Liezen témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Elhelyezkedése

Liezen a Liezeni járásban

Liezen Felső-Stájerország északi részén fekszik, az Enns bal partján, ahol a Pyhrnbach a folyóba torkollik. Területének északi része az Északi Mészkő-Alpokra esik, amelyen itt vezet át Felső-Ausztriába a Pyhrnbach völgyében fekvő Pyhrn-hágó. Az Enns völgye Liezennél 2–3 km széles és mocsarasodásra hajlamos; itt találhatóak a Wörschacher Moos és Selzthaler Moos lápok. Az önkormányzat területe 4 katasztrális községre oszlik: Liezen (6566 lakos, 2684,5 ha), Pyhrn (73 lakos, 1675,6 ha), Reithtal (205 lakos, 1275 ha), Weißenbach bei Liezen (1137 lakos, 3575,6 ha).

A környező önkormányzatok: keletre Ardning, délkeletre Selzthal, délre Lassing, nyugatra Wörschach, északra Vorderstoder és Spital am Pyhrn (utóbbi kettő Felső-Ausztriában).

Története

A Szt. Vitus-plébániatemplom

A városháza

A római időkben Liezen helyén a Stiriate nevű pihenő- és lóváltó állomás állt a Pyhrn-hágón átvezető út mentén. Az út innen nyugatra Iuvavum (ma Salzburg) felé vezetett tovább.

Liezent először az admonti apátság egyik birtoklistáján említik 1130-ban, Luecen formában. Neve szláv eredetű és vizes rétet, lápot jelent. Szt. Vitusnak szentelt temploma 1160-ban jelenik meg először az írott forrásokban.

A település gazdasági életét a középkorban egyrészt a hágón átmenő kereskedelmi forgalom, másrészt a Salberg vasércbányája határozta meg; utóbbi a 13. században már termelt. A 15. század végén a templomot gótikus stílusban átépítették és a török háborúk jelentette veszély miatt védőfallal vették körül. A plébánia 1515-ben a rottenmanni kolostor felügyelete alá került, 1614-ben pedig a falu önálló egyházközségi státuszt kapott. 1600 körül a wolkensteini vár ura, Georg Mayer felépíttette Grafenegg kastélyát, melynek épületét sok viszontagság után 1982-ben bontották le. A 17. századtól kezdte Liezen gyakorlatilag vásártartó mezővárosként funkcionált, bár a tényleges városjoggal ekkor még nem rendelkezett.

A település életében fordulópontot jelentett az 1848-as bécsi forradalom utáni közigazgatási reform, amely során felszámolták a feudális birtokrendszert, a járási központ pedig 1866-ban Liezenbe került. Ezzel párhuzamosan fejlődésnek indult az ipar: 1853-ban vaskohó épült. 1873-ban megépült az első vasútvonal, amely ipari jelentőségén túl a turistáknak is megkönnyítette a festői környezet megközelítését.

Miután Ausztria 1938-ban csatlakozott a Német Birodalomhoz, Liezen is színterévé vált ez erőltetett iparosításnak és új kohóművet alapítottak. A település lakossága ugrásszerűen megnőtt (1934 és 1951 között megduplázódott), amiben szerepe volt a Dél-Tirolból kitelepített németek befogadásának is. A második világháború után, 1947-ben követve gazdasági jelentőségének és népességének növekedését, Liezen városi rangot kapott. Az ezt követő városfejlesztésnek és modernizációnak történelmi épületeinek jó része áldozatul esett. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során az addig önálló Weißenbach bei Liezen községet a városhoz csatolták.

Lakosság

A liezeni önkormányzat területén 2017 januárjában 8181 fő élt. A lakosságszám az 1920-as években kezdett gyors növekedésbe és 1980-ra elérte a nyolcezer főt; azóta ezen a szinten stagnál. 2015-ben a helybeliek 87,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,2% a régi (2004 előtti), 1,5%% az új EU-tagállamokból érkezett. 8,7% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,9% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 75,6%-a római katolikusnak, 9,5% evangélikusnak, 3,7% mohamedánnak, 1,4% ortodox kereszténynek, 8,4% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 4 magyar élt a városban. A legnagyobb nemzetiségi csoportot a német mellett a horvátok alkották 3,2%-kal.

Látnivalók

A kálváriakápolna

• Szt. Vitus-plébániatemplom mai formáját a 20. század elején nyerte el egy neogótikus kibővítés során.
• a városháza
• az 1847-ben épült Gassner-malom
• a kálváriadomb barokk kápolnája
• a műemléki védettségű régi erdészház

Híres liezeniek

• Karla Kienzl (1922-) világbajnok szánkós
• Manfred Schmid (1944-) olimpiai bajnok szánkós

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Liezen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• A település honlapja
• 61223 – Liezen Statistik Austria