Mátrai Tájvédelmi Körzet
A Mátrai Tájvédelmi Körzet területe 12178,6 hektár,[1] ebből szigorúan védett 2 191 hektár. A Tájvédelmi körzet a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.
| Mátrai Tájvédelmi Körzet | |
 | |
| Ország |  Magyarország |
| Elhelyezkedése | Heves vármegye |
| Terület | 123,94 km² |
| Alapítás ideje | 1985 |
 Mátrai Tájvédelmi Körzet
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 52′ 39″, k. h. 20° 01′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 39″, k. h. 20° 01′ 27″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mátrai Tájvédelmi Körzet témájú médiaállományokat. | |
Fekvése szerkesztés
A tájvédelmi körzet két különálló területe a Mátra középső és nyugati részén található. A tájvédelmi körzet közigazgatási határai Heves vármegyében Kisnána, Domoszló, Markaz, Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Parád, Parádsasvár, Recsk és Mátraszentimre, Nógrád vármegyében Hasznos és Nagybátony. A tájvédelmi körzethez tartozik két országos jelentőségű természetvédelmi terület, a gyöngyösi Sár-hegy és a siroki Nyírjes-tó.
A Mátrai Tájvédelmi Körzetet az 5/1985. (XI. 22.) OKTH rendelkezés létesítette 11862,7 hektár kiterjedésű területen. A védetté nyilvánításának célja: a TK területén a földtani értékek, a táj jellegét meghatározó földfelszíni formák, a felszíni vizek, a védett növény- és állatfajok, a természetes növénytársulások, a természetszerű erdők megóvása és fenntartása, valamint az ember felüdülését szolgáló kedvező természeti környezet fenntartása.
Jellemzői szerkesztés
A Mátra, mint az Északi-középhegység része, származása szerint Európa legnagyobb fiatal vulkáni övezetéhez tartozik. A Tarna és a Zagyva völgyétől körbefogva terül el, itt emelkedik hazánk két legmagasabb csúcsa az 1014 m-es Kékes és a 965 m magas Galyatető. A Mátrában az elsődleges vulkáni formákból az erős lepusztulás miatt csak kevés maradt fenn. A legismertebb ilyen képződmény a verpeléti Vár-hegy, mely egy 35 méter magas vulkáni kúpot képez. A Mátrában 69 barlangról van tudomásunk, melyeknek a zöme kicsi, hosszuk 6–10 m közötti.
A Mátrai Tájvédelmi Körzet két nagy részre szakadt, az észak-északkeleti és a nyugati tömbre.
- A nyugati tömb határa Mátraszentimre község belterület határán indul, majd a Csörgő-patak völgyétől a Bánya-patakon halad Fallóskút felé. A kegyhelyéről híres üdülőtelep után fő közlekedési úton egészen Mátrakeresztesig, majd észak felé fordulva az Óvárat érintve Ágasvárig húzódik a határa.
- A központi-Mátrában a TK határa a Kisnána úsztatói erdészháztól indulva az erdő és szőlőtelepítések határán éri el a markazi várromot, majd észak felé fordulva a Kékes csúcsa felé tart. Gyöngyös – Gyöngyössolymos községhatárán halad Mátrafüred irányában, majd a Nagy-patak völgyén Lajosházát, Nyesettvárt érintve Galyatetőre visz. Keleti irányban Parádsasvárt érintve Parádot és Parádhutát elkerülve halad a Somhegy és Pálbükk-patak völgyén. Recsk Csákánykő működő kőbányát kikerülve Sirok Csikójárás erdészházat még magába ölelve a Mátra főgerinc Jóidőnyak részén zár vissza Kisnána községbe a TK határa.
Növény- és állatvilág szerkesztés
A hegység gazdag élővilággal rendelkezik. Kiemelkedik a növény- és állatvilágával a Magas-Mátra tömbje, amely több kárpáti magashegyvidéki növény- és állatfajnak nyújt menedéket. A melegebb oldalak tölgyeseit magasságtól és kitettségtől függően felváltják a bükkösök, de megtalálhatók az extrém, speciális termőhelyek egyedi fás társulásai is. Az összefüggő erdők hangulatát időnként sziklakibúvások, rajtuk kialakult gyepek, gyöngyvesszős cserjések, irtásrétek, kisebb-nagyobb tavak és lápok díszítik. Ezek a változatos élőhelyek gazdag élővilággal rendelkeznek, amelyből a patakok ízeltlábúi éppúgy figyelmet érdemelnek, mint a színes lepkék, vagy a különleges madarak.
A Tájvédelmi Körzet területén előforduló legfontosabb növénytársulások:
|
|
|
Jellemző magashegységi fajok: havasalji rózsa, havasi iszalag, havasi ribiszke, pávafarkú salamonpecsét és piros mécsvirág. A forráslápok, valamint az azokat kísérő kisvízfolyások védett különlegessége a hegyi perje, amelynek valamennyi hazai előfordulása Mátrában található, a Galya déli előterében, illetve a Kékes tömb északi lábánál. Szintén ezekhez az élőhelyekhez kötődik a hússzínű ujjaskosbor, az erdei ujjaskosbor és a sugárkankalin. A régi erdőirtások helyén legelők, majd kaszálók, mára pedig fajgazdag hegyi rétek, kékperjés láprétek alakultak ki. Ezeken a réteken él például a szibériai nőszirom, az osztrák tárnicska, a kornistárnics, a fekete kökörcsin és a gömböskosbor.
A hegység ritka, védett kétéltű fajai az alpesi gőte, a sárgahasú unka, az erdei és gyepi béka, a levelibéka és a foltos szalamandra. A mátrai melegkedvelő tölgyesek, bokorerdők igen ritka, fokozottan védett hüllőfaja a pannon gyík. A nagy területű, zárt erdőknek, illetve a környező peremterületeknek igen gazdag a madárvilága: vándorsólyom, a parlagi sas, a kígyászölyv, a fehérhátú fakopáncs és a fekete harkály figyelhető meg a területen. A Mátrában számos védett emlősfaj is élőhelyet talál, pl: vadmacska, hiúz.
Kulturális értékek szerkesztés
A Mátra és környéke már az időszámításunk előtti korokban is lakott volt. Ennek bizonyítékai a főleg a Mátra déli lábánál fekvő települések közelében feltárt kő, réz és bronz eszközök. Fontos lelet a Gyöngyösön 1907-ben feltárt i.e. IV. századi szkíta urnatemető és a nagyrédei nagy kiterjedésű avar temető
A hegység kultúrtörténeti emlékei közül kiemelkednek a középkori várak, a domoszlói Oroszlánvár, a gyöngyössolymosi Nyesettvár, a markazi vár és a mátraszentimrei Ágasvár.
Tanösvények szerkesztés
Ilona-völgyi tanösvény (Parád) szerkesztés
A 6,5 km hosszú tanösvény a Mátra hegység keleti részén elhelyezkedő Ilona-völgy földtani érdekességeit mutatja be. Állomások: Parádfürdő — Etelka-feltárás — Etelka-táró — Vaskapu-ereszke — Mélyszinti kutatás, az Rm-104 sz. fúrás — Timsós-táró — Szent István-csevice — Ördöggátak — Ilona-völgyi homokkőfeltárás — Ilona-völgyi-vízesés.
Sár-hegyi tanösvény (Gyöngyös) szerkesztés
A tanösvény hossza: 9 km, 12 állomással. A táblák színes növény- és állatábrákkal mutatják be a Sár-hegy Természetvédelmi Terület gyep, erdő, mocsár társulásait, geológiáját. Állomások: Gyomtársulás — Fenyőelegyes tölgyes — Cseres-Tölgyes — Kaszált taposott gyep — Melegkedvelő tölgyes — Mocsár — Bokorerdő — Sárhegy geológiája — Sziklagyep-társulás — Árvalányhajas gyeptársulás — Felhagyott szőlők — Törpe mandulás
Szénégetők útja (Mátraszentimre) szerkesztés
A tanösvény hossza 600 méter 13 táblával. A fotók mellett rövid ismertető szöveg olvasható többek között az alábbi témákról: fák, ehető és mérgező gombák, emlősök, madarak, erdőművelés, vadgazdálkodás, aktív pihenés. Kiindulópontja Cserkő-bánya pihenő, végállomása Bőgős-rét.
Külső hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ 137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700137.kvv
Források szerkesztés
- Csák L. (1984): Adatok a Mátra madáréletéhez.- Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 9: 141-147.
- Endes M. (1987): A Mátra és a Mátraalja halfaunája.- Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 12: 81-85.
- Keve András (1976–77). Újabb jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez.- Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 4: 125-130.
- Molnár Cs. (2001): Új adatok a Mátra déli és keleti részének növényvilágából I. - Kitaibelia 6(2): 347-361.
- Soó R. (1937): A Mátrahegység és környékének flórája. Magyar flóraművek I. - Editio Instituti Botanici Universitatis Debreceniensis, Debrecen, 89 pp.
- Berki Zoltán – Habán Ildikó (szerk.) (2002): A Mátra. Turistaatlasz és útikönyv. Cartographia Kft., Bp., 128 p. ISBN 9633525381
- Láng Sándor (1955): A Mátra és a Börzsöny természeti földrajza. Földrajzi Monográfiák I., Akadémiai Kiadó, Bp., 512 p.
- 137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról