Milan Hodža

(1878–1944) újságíró, politikus, csehszlovák miniszterelnök

Milan Hodža (ejtsd: Hodzsa) (Szucsány, Osztrák–Magyar Monarchia, 1878. február 1.Clearwater, Florida, 1944. június 27.), újságíró, politikus, csehszlovák miniszterelnök.

Milan Hodža
Született1878. február 1.
Szucsány, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt1944. június 27. (66 évesen)
Clearwater, Florida, Amerikai Egyesült Államok
Állampolgársága
Nemzetiségeszlovák
GyermekeiFedor Hodža
Foglalkozásaújságíró, politikus, csehszlovák miniszterelnök
Tisztsége
  • a Csehszlovák Forradalmi Nemzetgyűlés tagja
  • magyarországi parlamenti képviselő (1905. február 17. – 1910. március 21.)
  • Csehszlovákia miniszterelnöke (1935. november 5. – 1938. szeptember 22.)
  • Csehszlovákia külügyminisztere (1935. december 18. – 1936. február 29.)
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1898)
Kitüntetései
  • Tomáš Garrigue Masaryk-rend
  • Brno díszpolgára (1938. február 2.)[1]
SírhelyeTurócszentmártoni Nemzeti sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Milan Hodža témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

1878-ban született a Turóc megyei Szucsányban, evangélikus lelkész családban. Gimnáziumi tanulmányait Besztercebányán kezdte, majd Sopronban folytatta és Nagyszebenben fejezte be. Budapesten szerzett jogi diplomát, majd Bécsben a filozófia doktorává avatták. Ezt követően újságíróként és szerkesztőként dolgozott, 1898–1899-ben a Budapester Abendblatt országgyűlési tudósítója. 1900-tól a Slovenský denník napilapot írta, szerkesztette és adta ki, majd 1903–1914 között a Slovenský týždenník hetilapot. Hét nyelven beszélt és kiváló gyorsíró volt, ő szerkesztette a Gyorsírók Lapját is.[2]

1905 és 1910 között a magyar országgyűlésben volt képviselő. Szlovák, szerb és román képviselőtársaival együtt létrehozza a nemzetiségek országgyűlési pártját. 1906 és 1914 között a Szlovák Nemzeti Párt alelnöki tisztségét töltötte be. A Szlovák Nemzeti Párton belül nem sikerült elfogadtatnia agrárprogramját, ezért egy időre a nagypolitika felé fordult. Ferenc Ferdinánd trónörökösnek a magyarok ellenében a nemzetiségekre építő ún. belvederi politikáját támogatta, majd annak sikertelensége után új erővel kezdett agrárprogramja népszerűsítésébe.

1918-ban, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásának napjaiban a csehszlovák kormány nevében ő tárgyalt Budapesttel.[2] Az I. világháborút követően a születő Csehszlovákiában egyesítésügyi miniszter 19191920, majd földművelésügyi 19221925, oktatásügyi 19261929, és ismét földművelésügyi 19321934 miniszter volt. 19351938 között Csehszlovákia miniszterelnöki tisztségét töltötte be.

A német és szovjet veszélyt egyaránt felismerve, egy szorosabb közép-európai együttműködés, egységes gazdasági térség kialakítását szorgalmazta (beleértve Trianon felülvizsgálatát is). A "Dunai terv" lényege egy "Gdansktól Thesszalonikiig" terjedő szabadkereskedelmi társulás lett volna.

1938-ban emigrált Franciaországba, ahol az 1939-ben megalakult Szlovák Nemzeti Tanács elnöke lett. 1941-től az Egyesült Államokban élt, és élénk tevékenységet fejtett ki a világháború befejezését követően létrehozandó közép-európai konföderáció érdekében.

1944-ben, 66 évesen halt meg az amerikai Clearwaterben.

Emlékezete szerkesztés

Méltatói a huszadik század legnagyobb szlovák politikusának nevezik. 2002-ben a turócszentmártoni Nemzeti Pantheonban helyezték végső nyugalomra földi maradványait.[2]

Művei szerkesztés

  • A közép-európai föderáció (London, 1942)[2]

Magyarul szerkesztés

  • Középeurópa országútján, 1-2.; összeáll., bev. Rudinský József, ford. Donner Pál; Prager, Bratislava-Pozsony, 1938
  • Szövetség Közép-Európában. Gondolatok és visszaemlékezések; ford. Molnár Miklós, előszó Pavol Lukáč, előszóford. F. Kováts Piroska, jegyz. Pavol Lukáč, Simon Attila; Kalligram, Pozsony, 2004

Jegyzetek szerkesztés

  1. https://www.brno.cz/obcan/vyznamne-osoby-a-vyroci/cestni-obcane-mesta-brna-1918-1989/
  2. a b c d A legnagyobb szlovák politikus. Új Szó, 2002. június 27. [2017. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 15.)

Források szerkesztés

  • Bartlová, Alena 2004: Misia Dr. Milana Hodžu v Budapešti. Historické štúdie 43.
  • A legnagyobb szlovák politikus. Új Szó, 2002. június 27. [2017. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 15.)

További információk szerkesztés

  • Sebestyén József: Hodža Milán útja; Sekey, Bratislava, 1938
  • Szlovák életpályák a dualizmuskori Budapesten. Ján Nepomuk Bobula, Milan Hodža / Slovenské životné dráhy v Budapešti v období dualizmu. Ján Nepomuk Bobula, Milan Hodža; szerk. Kovács Anna, Szabó Orsolya, ford. G. Kovács László, Hollerné Racskó Erzsébet; MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet–Józsefvárosi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat, Bp., 2003