Mocsári gólyahír
A mocsári gólyahír (Caltha palustris) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába sorolt gólyahír (Caltha) nemzetségének egyetlen, Magyarországon is honos faja. Nem védett.
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Virágos példány Ausztriában
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Caltha palustris L. | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mocsári gólyahír témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsári gólyahír témájú médiaállományokat és Mocsári gólyahír témájú kategóriát. |
Népi nevei: gólyavirág, kácsavirág, libadöglesztő, békavirág.
Előfordulása szerkesztés
Európában, így Magyarországon is mindenfelé előfordul, bár nem túl gyakori. Észak-Amerika és Ázsia területein is megtalálható.
Megjelenése, felépítése szerkesztés
15–60 centiméter magas lágyszárú. Gyökérzete sűrű, bojtos. Rövid, sokfejű gyöktörzséből fejlődik ki az eleinte elfekvő, majd felemelkedő, ritkábban felálló, csöves szára, ami a tövénél többnyire pirosas színezetű, kopasz, a felső részén elágazó.
Egyszerű, illetve enyhén karéjos, sötétzöld levelei fényesek, bőrneműek, kopaszak; vese alakúak, kerekdedek, szélük csipkés vagy hegyes fogas (néha ép), válluk szíves; a száron szórtan állnak: a tőlevelek nyele hosszú, az alsó szárleveleké rövid, a felső szárlevelek ülnek.
5 (ritkán 7) tagú virágai 3–5 centiméter átmérőjűek, de élénksárga, sötétsárga színük miatt ennél nagyobbnak tűnnek. Az egyébként alul zöldes árnyalatú sárga „szirmok” mégsem sziromlevelek – azok ugyanis hiányoznak a virágából –, hanem a szirmok szerepét átvett, 12–18 milliméter hosszúra megnőtt csészelevelek; vagyis a mocsári gólyahír virágtakarója egykörű. A virágon belül számos porzó és termő fejlődik.
Termése összetett: a terméscsoport résztermései a csillag alakban (sugarasan) elrendeződő 5–8 tüszőtermés, bennük a magvak két sorban ülnek. A magtokok karom alakúak.
Számos alfaja, illetve változata ismert – ezeknek főleg levele, illetve virágaik mérete tér el egymástól.
Életmódja, termőhelye szerkesztés
Nyirkos területeken: mocsarakban, lápréteken, zsombékosokban, fűz- és égerligetekben, nedves, magas talajvíz-állású réteken, patakpartokon él – a Kárpát-medencében mintegy 1000 méter tengerszint feletti magasságig.
Évelő növény, a téli időszak átvészelésében gyöktörzse segíti. Márciustól május végéig virágzik, esetenként később is virít. Gyakran tömegesen fordul elő, így virágzásakor sárgába borul élőhelye. Virágait sok rovar kedveli, mert azok a bőséges virágporon kívül nektárt is kínálnak, pedig hiányoznak a más növényeknél gyakorta mézfejtőket tartalmazó szirmok: a mocsári gólyahír nektárját a magház választja ki.
Felhasználása szerkesztés
Telt virágú változatát Nyugat-Európában kerti évelőnek és vágott virágnak is termesztik. Kertben a nyirkos, 0–20 centiméter magas vízállású helyre érdemes telepíteni. Miután elvirágzott, levelei is díszítő hatásúak.
Mérgező növény. Minden része - különösen virágzáskor jervint (egy nikotinhoz hasonló alkaloidát), anemonint (szívműködést befolyásoló anyagot), anemonolt, helleborint (irritatív glikozidot), szaponint tartalmaz. Íze keserű, kaparóan csípős, fogyasztásától a tehenek teje is ilyen ízű lesz. Ha a háziállatok megeszik, felfúvódnak, járásuk támolygóvá válik, vizeletük piros, székletük fekete, bűzös és híg lesz.[1]
Alfajok, változatok szerkesztés
- Caltha palustris subsp. araneosa (Steenis) Meijden
- Caltha palustris subsp. palustris
- Caltha palustris subsp. polypetala
- Caltha palustris subsp. radicans
- Caltha palustris subsp. renifolia (Tolm.) Luferov
- Caltha palustris subsp. sibirica (Regel) Luferov
- Caltha palustris subsp. violacea
- Caltha palustris var. alba (Cambess) Hook.f. & Thomson
- Caltha palustris var. barthei Hance
- Caltha palustris var. enkoso H.Hara
- Caltha palustris var. himalaica Tamura
- Caltha palustris var. himalensis (D.Don) Mukerjee
- Caltha palustris var. membranacea Turcz.
- Caltha palustris var. nipponica H.Hara
- Caltha palustris var. palustris
- Caltha palustris var. pygmaea Makino
- Caltha palustris var. sibirica Regel
- Caltha palustris var. umbrosa Diels
Képek szerkesztés
-
A növény botanikus kertben -
Termesztett változat - Caltha palustris 'Multiplex' -
Rajz a növényről
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Haraszti Ede, Kalmár Zoltán: Ismerjük meg a mérgező növényeket. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972
Források szerkesztés
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
- Martin Walters: Vadvirágok. Fürkész Könyvek. Trivium Kiadó, Budapest, 2005. ISSN 0237-4935 ISBN 963-9367-66-4
- http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2693856
- Schuettpelz, E. and Hoot., S. B. 2004. Phylogeny and biogeography of Caltha (Ranunculaceae) based on chloroplast and nuclear DNA sequences. American Journal of Botany 91: 247-253.
- [1] Archiválva 2016. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Caltha palustris, Mocsári gólyahír. In Botta Pál: 88 színes oldal a vízi- és a mocsári növényekről. Fényképezte: Botta Pál. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1987. 15. o. = 88 színes oldal (ISSN 0230-2845), ISBN 963-232-412-9
- Caltha palustris L. – Mocsári gólyahír. terra.hu. (magyarul) Debrecen: TERRA Alapítvány (2011. március 28.) (Hozzáférés: 2018. május 6.) (html)
