Rigel

Orion csillagkép legfényesebb csillaga
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 31.

A Rigel (β Orionis, Beta Orionis, Béta Orionis) az Orion csillagkép legfényesebb csillaga, a két lábát alkotó csillag közül a jobb oldali. A csillagkép két váll- és két lábcsillaga alkotta téglalap délnyugati sarokpontja. A Rigel a hetedik legfényesebb csillag az égbolton.

Rigel, Beta Orionis
A Rigel az Orion csillagképben
A Rigel az Orion csillagképben
Megfigyelési adatok
CsillagképOrion csillagkép
Távolság775
Látszólagos fényesség+0,13[1]
Abszolút fényesség–6,8
Színkép típusaB8Ia[2][3][4][5][6]
Pályaadatok
Évi parallaxis3,78 milliívmásodperc
Radiális sebesség17,8 km/s
Sajátmozgás
rektaszcenzióban1,31 mas/év
deklinációban0,5 mas/év
Fizikai adatok
Sugár70 R
Tömeg17 M
Hőmérséklet
Felszín11 000 K
Luminozitás40 000[7] L
Forgási adatok
Radiális forgási sebesség 38 km/s[8]
A Rigel mérete a Naphoz (balra) viszonyítva

775-800 fényév távolságban lévő, többtagú csillagrendszer, legfényesebb tagja egy kék szuperóriás csillag, mely a Napnál tizenhétszer nagyobb tömegű. Luminozitása a Napénak 40 000-szerese.

UV-sugárzása a Napénak 66 000-szerese.

Valószínűleg elegendő tömeget veszít ahhoz, hogy ne váljék szupernóvává, végül ritka oxigén-neon fehér törpévé válik. Elérhette azt a határt, amikor héliumkészletét szénné és oxigénné alakítja.

Történetei

szerkesztés

R. H. Allen „Az északiak csillagászata” c. könyvében („the Norsemen’s astronomy”) azt állítja, hogy a Rigel Orwandil (Orion) nagylábujja. A másik nagylábujj valószínűleg fagyási sérülést szenvedett a gigászi Orwandil utazása során, ezt Thor letörte és felhajította az északi égboltra. A lábujj ott látható mint Alcor, egy negyedrendű csillag, amit szabad szemmel is látni lehet a Mizar mellett, a Göncölszekér rúdjának görbületénél.

Nevének eredete

szerkesztés

A Rigelre általában úgy gondolnak, mint az Orion nyugati térdére, neve azonban azt sugallja, hogy inkább a lábat jelöli (Oriont elképzelhetjük úgy, mint aki felemeli az elöl lévő lábát, hogy lesújtson a bikára a bunkójával). Paul Kunitzsch szerint a Rigel nevet először i.sz. 1000 körül már használták a nyugati kultúrában, amikor átvették az arab rijl al jauza kifejezést (=Dzsauza lába). Nem tudjuk, ki volt Dzsauza, de a kifejezés Orionra mint nőnemű lényre utal.

A középkori arab csillagász, Al Szufi szerint a Rigel neve Ra’i al Dzsauza (=Dzsauza pásztora). A pásztor tevéi az Alpha Orionis (Betelgeuze), Gamma Orionis (Bellatrix), Kappa Orionis (Saiph) és a Delta Orionis (Mintaka).

Néhány száz évvel ezelőtt néhány szaktekintély a Rigel nevet Regel vagy Riglon formában írta. Egyes költők az Algebar vagy Elgebar nevet használják a Rigelre.

Az ókori Egyiptomban a Rigel neve

S29Aa17V28D61N14
N35

vagyis Seba-en-Sah Sb3-n-S3ḥ volt, aminek jelentése lábujj csillag vagy láb csillag.

Megfigyelése

szerkesztés
 
Hazánk területén készült kép 2022 február 10-én.

A deklinációja alapján mintegy 8 fokkal van az égi Egyenlítőtől délre, így az Északi-sark (északi szélesség 82°-tól északra levő területek) kivételével az egész Földről látható. Az északi félgömbről nézve a jobb alsó, a déliről a bal felső csillaga a csillagképnek. Viszonylag nem messze délkeletre fénylik tőle az éjszakai égbolt legfényesebb csillaga, a Nagy Kutya csillagkép főcsillaga, a Szíriusz. A csillaghoz viszonylag közel, északnyugati irányban látszódik a β Eridani (Cursa) az Eridanus csillagképből, amellyel egy olyan fényesebb-halványabb csillagból álló párost alkot, mint a Sas csillagképben a főcsillag Altair és a néhány fokra levő Tarazed, vagy a közeli Kis Kutya csillagkép fényesebbik csillaga, a Procyon és a halványabb Béta Canis Minoris.

Érdekességek

szerkesztés

A csillagászati navigációban fontos szerepet játszik a Rigel, mert a világtengerek mindegyikéről jól látható, mivel az ekliptika közelében helyezkedik el.

Megjelenése a kultúrában

szerkesztés
  • Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars, 2008, ISBN 978-0-471-70410-2

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rigel című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Rigel témájú médiaállományokat.
  1. [1]
  2. Rotational velocities and spectral types for a sample of binary systems, SIMBAD
  3. Spectral Classification, SIMBAD
  4. Distance of the Cepheid SU Cassiopeae, SIMBAD
  5. Spectral classification of Southern fundamental stars, SIMBAD
  6. The Brightest Stars in the Magellanic Clouds, SIMBAD
  7. ESA 1997, The Hipparcos and Tycho Catalogues (ESA SP-1200) (Noordwijk: ESA)
  8. The IACOB project. III. New observational clues to understand macroturbulent broadening in massive O- and B-type stars, SIMBAD