Sarkcsillag
A Sarkcsillag (α Ursae Minoris, Polaris) a Kis Medve csillagkép legfényesebb csillaga. Azért nevezzük Sarkcsillagnak, mert az északi égi pólus közelében helyezkedik el. A Sarkcsillag Magyarországról nézve cirkumpoláris, azaz sosem nyugszik le. Sárgásfehér színű óriás, mintegy 431 fényév távolságra van a Földtől. Tömege a Napénak hatszorosa.
| Sarkcsillag | |
 | |
| A Sarkcsillag a Hubble űrtávcső felvételein | |
| Megfigyelési adatok | |
| Csillagkép | Kis Medve csillagkép |
| Távolság | 432 fé, 132 pc |
| Abszolút fényesség | -3,64 |
| Színkép típusa | F7 :IB-II SB,V[1] |
| Pályaadatok | |
| Évi parallaxis | 7,54 milliívmásodperc |
| Radiális sebesség | −20,81 km/s |
| Sajátmozgás | |
| rektaszcenzióban | 44,48 mas/év |
| deklinációban | -11,85 mas/év |
| Fizikai adatok | |
| Tömeg | 1,2×1031 kg, 6,0 M☉ |
| Luminozitás | +2200 L☉ |
| Forgási adatok | |
| Radiális forgási sebesség | 17 km/s[2] |
δ Cephei-típusú változócsillag, a fényessége négynapos periódussal, szabad szemmel nem észlelhetően, 2,0m-2,2m között ingadozik (átlagosan: 2,02).
A 2 magnitúdós, fényes csillag valójában hármas rendszer, amelynek felbontásához már távcsövekre van szükség. A szabad szemmel is látszó, legfényesebb komponens cefeida, pulzáló változócsillag. Két kisebb társa van: az 1,4 naptömegnyi α UMi B és a Napnál 1,26-szor nagyobb tömegű α UMi Ab.
A Sarkcsillag két kísérője közül a fényesebb, a Polaris B már évszázadok óta ismert. Elsőként William Herschel észlelte 1780-ban, és 18 ívmásodperces távolságával már kisebb műszerekkel is észlelhető. Sokkal közelebb kering a harmadik komponens, a Polaris Ab, amelynek létét 1929-ben spektroszkópiai úton mutatták ki, majd a Hubble űrtávcső 2006-ban közzétett felvételén a rendszer mindhárom komponense különállóan láthatóvá vált.
Elnevezései szerkesztés
Régies magyar nevei (mozdulatlansága miatt): Égi cövek, Aranykaró, Vastuskó.[3]
A csillag arab elnevezése Alrukaba, míg a Nemzetközi Csillagászati Unió által elfogadott hivatalos neve az északi égi pólus közelsége miatt Polaris.
Története, mitológia szerkesztés
A Sarkcsillag neve a Negev-sivatagban és a Sínai-félszigeten élő beduinoknál al-jadiyy (kecskebak), a hindu mitológiában Dhruva, a majáknál a Majom feje. Az 1950-es években, az UFO-őrület idejében egyes mormonok abban hittek, hogy a folklórjukban (ez nem a hivatalos dogmájuk volt) szereplő Tíz elveszett törzs egy repülő csészealjon tér vissza a Sarkcsillagtól.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Kraft R. P.: Color excesses for supergiants and classical Cepheids. I. Calibration of the G-band photometry (angol nyelven), 1960
- ↑ Catalogue of rotational velocities of the stars, SIMBAD
- ↑ Mozgás a Sarkcsillag körül
Források szerkesztés
- Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
- Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft. és Grafo Kft, 1999, ISBN 963-9090-28-X
- Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Polaris című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Külső hivatkozások szerkesztés
- Sarkcsillag: a DSS2, az SDSS Data Release 1, 3, 4, 5, 6 és az IRAS képein, Hidrogén α, Röntgen- és ultraibolya tartományban, Asztrofotókon és Csillagtérképen. További cikkek és képek az objektumról WikiSky-on.
|
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |