Wikipédia

Szondi Lipót

magyar idegorvos, pszichiáter, a sorsanalízis és a Szondi-teszt megalkotója

Szondi Lipót, 1911-ig Sonnenschein Lipót[3] (Nyitra, Osztrák–Magyar Monarchia, 1893. március 11. – Küsnacht, Svájc, 1986. január 24.) magyar idegorvos, pszichiáter, a sorsanalízis és a Szondi-teszt megalkotója. Ma leginkább az általa alkotott és a nevét viselő pszichológiai vizsgálati eszközről, a Szondi-tesztről ismerik, holott a 20. század közepe táján viszonylagos ismertségre tett szert Európában mint a mélylélektan tudósa, elsősorban mint a sorsanalitikus ösztönrendszer nevű elmélet kidolgozója. Ezen elmélet ma már leginkább csak „tudományos műemlék”, azonban az elmélet hozadékaként született Szondi-teszt (eredeti nevén: „kísérleti ösztöndiagnosztika”) ma is elterjedt eszköz a magyar klinikai pszichológiai gyakorlatban. Fia, Szondi Péter, irodalomtudósként szintén kiemelkedő hírnévre tett szert.

Szondi Lipót
SzületettSonnenschein Lipót
1893. március 11.
Nyitra
Elhunyt1986. január 24. (92 évesen)
Küsnacht
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
HázastársaSzondi Ilona[1]
GyermekeiSzondi Péter
Foglalkozásaidegorvos,
pszichiáter,
pszichoanalitikus
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1919, orvostudomány)
SírhelyeFluntern Cemetery (24 8 80909)[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Szondi Lipót témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

„ A családom Szlovákiából származik, amely ebben az időben Magyarországhoz és így az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott. 1893. március 11-én születtem Nyitrán, apám tizenkettedik és anyám (apám második felesége) nyolcadik gyermekeként. Apám (1837-1911) zsidó volt, foglalkozására nézve cipész, ám főként zsidó írások tanulmányozásának szentelte életét. Mikor ötéves voltam (1898), a család Budapestre települt át, ahol a felnőtt fiú- és lánygyermekek tartották el a családot, miközben az apám napról napra hajnali öt órai kezdettel olvasta héber könyveit, vagy, mint autodidakta segédrabbi – többnyire a nagy ünnepnapokon – istentiszteleteket vezetett. Ebben a környezetben apám vallásos emberré nevelt. Mégis, más tényezőknek is szerepet kellett játszaniuk, mivel a nyolc fiúgyermekből egyedül én voltam az, aki haláláig mindig elkísérte őt a templomba. Mikor meghalt, tizennyolc éves voltam, épp az érettségi előtt. A zsidó szokások szerint egy teljes évig mondtam a kaddisnak nevezett halotti imát hajnalban és este, hangosan, a közösség előtt. Ebben az évben „kebelezte be” az énem az apámat. Ezek a mély nyomok irányítottak később tudományos munkáimban – még akkor is, amikor a zsidó vallás dogmatikus szokásait már feladtam. Továbbra is zsidó és hívő maradtam. A hitfunkció szerepe a sorsanalízisben valószínűleg szorosan összefügg az apai neveltetéssel. ”
– Szondi Lipót: Sorsanalízis és önvallomás - A választás alakítja a sorsot[4]

1911-ben a zuglói Szent István Gimnáziumban érettségizett. Orvosi pályára lépett, az első világháborúban katonaorvosként szolgált. Pályakezdő éveit az Apponyi Poliklinikán és a Gyógypedagógiai Pszichológiai Laboratóriumban Ranschburg Pál mellett töltötte. 1927-ben Ranschburg Pál és Tóth Zoltán javaslatára a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán akkor létesített Gyógypedagógiai Kórtani és Gyógytani Laboratórium vezetésére kapott megbízatást. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) 1940. december 31-i hatállyal indoklás nélkül, de köztudottan a zsidótörvények következményeként felmentette állásából. Ezután 1944. június 30-án a Kasztner-vonattal elhagyta Magyarországot, majd 1944. december 7-én a bergen-belsen-i táborból családjával együtt Svájcban kapott menedékjogot.[5] Negyedszázados magyarországi munkásságának idején alkotta meg világhírű tesztjét, a Szondi-tesztet.

Ranschburg Pál elmeorvos asszisztenseként endokrinológiai, alkattani és örökléstani kutatásokban vett részt, gyengeelméjű gyerekeket kezdett vizsgálni a „biológiai szélsőséges variánsok” szempontjából.[6] Már akkor folyamatosan közölte eredményeit külföldön is. A kapott önálló kutatási lehetőségekkel élve a „Szondi-laboratórium” és népes, kitűnő kutatócsoportja hamarosan ismertté vált. A különböző fogyatékosokkal és elmebetegekkel végzett genetikai, kapillármikroszkópiai, ösztönkórtani vizsgálatok, az alkat-, iker- és családfakutatások vezettek el a teszt megalkotásához és az ún. „multidimenzionális konstitúcióanalízis” elméletének kidolgozásához. Az 1930-as években Szondi Lipót és munkatársai itthon és külföldön egyaránt érdeklődést keltettek közleményeikkel. Szondi Lipót ebben az időszakban a magyar gyógypedagógia elméletének alakításához is hozzájárult. Erősítette és gazdagította a Ranschburg Pál, Tóth Zoltán és Vértes O. József által képviselt, akkor előtérben álló gyógypedagógiai irányzatot. A konstitucionális emberszemlélet alapján álló „konstitucionális gyógypedagógiáról” szólt és a további kutatási irányokat és tennivalókat is meghatározta. Ma is érdeklődésre tarthatnak számot a neurotikus, kriminális vagy más okból nehezen nevelhető gyermekek és fiatalok eseteiben a nevelő, Szondi szavaival: a „lelki-karó” megválasztásával kapcsolatos megállapításai. Azt tapasztalta, hogy „A nevelés eredménye várakozáson felül jó volt, ha a nevelő és a nevelt kísérletileg megállapított ösztönalkata (ösztöncsoportja) egymásnak 'megfelelt'.”

Tudósi pályája és nemzetközi elismertsége 40 éven át tartó svájci munkássága idején teljesedett ki. Zürichben telepedett le véglegesen, ott alakult ki körülötte a szintén népes és kitűnő tagokból álló Szondi-kör, és intézményesedett a kísérleti ösztöndiagnosztika és a sorspszichológia mint elmélet, praxis és képzés egyaránt. 1947-ben megalakította a Kísérleti Ösztöndiagnosztikai és Sorsanalitikai Munkaközösséget, 1958-ban létrejött a Sorspszichológiai Nemzetközi Kutatási Központ, 1961-ben a Szondi Intézet (Stiftung-Szondi-Institut).

Szondinak zürichi alkotó évei alatt több mint 20 jelentős műve jelent meg (német, francia, angol nyelven). Közülük (1987-ben) kettőt (egy kötetben) magyarul is kiadtak. (Kain, Gestalten des Bösen. Bern, 1969. és Moses. Antwort auf Kain. Bern, 1973.) Szondi Lipót még életében megkapta a méltó elismerést. Széles tanítványi köre a világ minden tájáról rendszeresen felkereste és továbbvitte tanításait és hírnevét. 1981-ben a Sorbonne díszdoktorává fogadta.

Szervezetek szerkesztés

Szondi Lipót és a sorsanalízis szellemi örökségét több nemzetközi és magyar szervezet gondozza napjainkban is. Ezek közül a legfontosabbak:

Emlékezete Magyarországon szerkesztés

Halála után 1986 decemberében az „Örökletes Ártalmak Társadalmi Megelőzése” Módszertani Központ (Budapest) szobrot állított emlékének. A Szondi Lipót Emlékalapítvány (Budapest) születésének centenáriumán ünnepi nemzetközi tudományos ülést rendezett (1993. április 14-17.). A Szondi-laboratórium helyén (Budapest, VIII., Mosonyi u. 6.) a résztvevők emléktáblát helyeztek el.

Irodalom szerkesztés

  • Henri Troyat: Dosztojevszkij, Budapest, Cserépfalvi, 1943.
  • Stefan Zweig: Balzac, Bermann–Fischer Verlag, Stockholm, 46., 13.
  • Sigmund Freud: A befejezett és a vég nélküli analízis [csonka fordítás], In: Buda Béla (szerk.): Pszichoterápia, Budapest, Gondolat, 1981. 87–88.
  • Sigmund Freud: Az ősvalami és az én, Budapest, Hatágú Síp Alapítvány, 1991. 47–48.
  • Sigmund Freud: A pszichoanalitikai mozgalom története, In: Önéletrajzi írások, Budapest, Cserépfalvi, 1993. 116.
  • Sigmund Freud: A pszichoanalízis foglalata, In: Freud: Esszék, Budapest, Gondolat, 1982. 434.
  • Sigmund Freud: Die endliche und die unendliche Psychoanalyse, Gesammelte Werke XVI. 64.
  • Szondi Lipót: Analysis of Marriages. An attempt at a theory of choice in love, Acta Psychologica, 1937.
  • Szondi Lipót: Das erste Buch: Schiksalanalyse. Wahl in Liebe, Freundschaft, Beruf, Krankheit und Tod, B. Schwabe, Basel, 1944.48.65.
  • Szondi Lipót: Das zweite Buch: Lehrbuch der Experimentellen Triebdiagnostik, Huber, Bern und Stuttgart, 1947.60.72.
  • Szondi Lipót: Das dritte Buch: Triebpathologie, Huber, Bern und Stuttgart, 1952.
  • Szondi Lipót: Das vierte Buch: Ich-Analyse, Huber, Bern und Stuttgart, 1956.
  • Szondi Lipót: Das fünfte Buch: Schiksalanalytische Therapie, Huber, Bern und Stuttgart, 1963.
  • Szondi Lipót: Ich-Analyse, Huber, Bern und Stuttgart, 1956.
  • Szondi Lipót: Kain. Gestalten des Bösen, Huber, Bern, Stuttgart, Wien, 1969. Magyar fordításban: Káin, a törvényszegő, Budapest, Gondolat, 1987, Mérei Vera fordítása.
  • Szondi Lipót: Schiksalanalyse, B. Schwabe Co., Basel, 1944.1., 44.
  • Szondi Lipót: Schiksalanalytische Therapie, Huber, Bern und Stuttgart, 1963. 63.
  • Szondi Lipót: Schiksalanalytische Therapie Huber, Bern und Stuttgart, 1963. 157–170.
  • Szondi Lipót: Schiksalanalytische Therapie, Huber, Bern und Stuttgart, 1963. 63., 523. Fritz Eckstein és René Fülöp-*Miller kiadványa. Verlag R. Piper Co., München. 28.
  • Szondi Lipót: Moses. Antwort auf Kain., Huber, Bern, Stuttgart, Wien, 1973. Magyar fordításban: Mózes, a törvényalkotó, Budapest, Gondolat, 1987, Mérei Vera fordítása.

Művei, magyar fordítások szerkesztés

  • Schwachsinn und innere Sekretion; Novák, Bp., 1923 (Abhandlungen aus den Grenzgebieten der inneren Sekretion)
  • A fogyatékos értelem; Magyar Gyógypedagógiai Társaság, Bp., 1925 (Gyógypedagógiai könyvtár U. S.)
  • A növés zavarai és a belső secretio; Novák, Bp., 1926
  • Az értelmi fogyatékosságok kezelésének újabb utairól; Novák, Bp., 1927
  • Magyar anthropometriai normák. Első sorozat: az iskolás gyermek testi méretei 6-13 éves korig; Novák, Bp., 1929
  • Die Revision der Neurastheniefrage. Die klinische und pathogenetische Neuorientierung zum Neurasthenieproblem; Novák, Bp.– Leipzig 1930
  • Constitutioanalysis és értelmi fogyatékosság; Globus Nyomda, Bp., 1931 (Beszámoló az Állami Gyógypedagógiai Kórtani és Gyógytani Laboratorium tudományos működéséről)
  • Konstitutionsanalyse psychisch abnormer Kinder. Fünf Vorlesungen; Marhold, Halle, 1933 (Konstitutionalystische Beiträge zur Psychiatrie des Kindesalters 2. Folge)
  • A családkutatás és ikerkutatás módszertani elemei. Három előadás; Árpád Nyomda, Kalocsa, 1935 (Országos Stefánia Szövetség az anyák és csecsemők védelmével államilag megbízott szervezet kiadványai)
  • Az örökléstan jelentősége a gyakorlatban; Admiral Nyomda, Bp., 1936
  • Ösztön és nevelés. Ösztöndiagnosztikai kísérletek ikreken; Mérnökök Nyomda, Bp., 1940 (Közlemény a Sorsanalitikus Szemináriumból)
  • Az ember meghatározása az ösztönök tapasztalatai rendszerében; Diószegi, Bp., 1942 (Előadások a kisérleti ösztöndiagnosztika köréből)
  • Az én kisérleti elemzése; Diószegi, Bp., 1943 (Előadások a kisérleti ösztöndiagnosztika köréből)
  • Módszertan és ösztöntan; Diószegi, Bp., 1943 (Előadások a kisérleti ösztöndiagnosztika köréből)
  • Schicksalsanalyse. Wahl in Liebe, Freundschaft, Beruf, Krankheit und Tod. Erbbiologische und psychohygienische Probleme; Schwabe, Basel, 1944 (Psychohygiene Wissenschaft und Praxis)
  • Schicksalsanalyse 2. Experimentelle Triebdiagnostik; Huber, Bern, 1947
  • Szondi Lipót; vál., sajtó alá rend., bev., jegyz. Gyöngyösiné Kiss Enikő; Új Mandátum, Bp., 1999 (Magyar panteon)
  • A Szondi-teszt. A kísérleti diagnosztika tankönyve; németből ford. Böhm Gábor, Sándorfi Edina, Molnár Mariann; Hatodik Síp–Új Mandátum, Bp., 2002

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ http://www.leopold-szondi.ch/biografie.html, 2023. december 18.
  2. ↑ Where Zurich Comes to Rest - The Cemeteries of the City of Zurich
  3. ↑ A Belügyminisztérium 1911. évi 49104. sz. rendelete. MNL-OL 30807. mikrofilm 332. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1911. év 59. oldal 17. sor.
  4. ↑ Szondi Lipót: Sorsanalízis és önvallomás A választás alakítja a sorsot, c3.hu
  5. ↑ Sorsanalízis és Szondi-teszt: Emberkép a képek mögött, magyarnarancs.hu
  6. ↑ Karl Bürgi-Meyer: „A laboratórium egy lázasan dolgozó hangyatársadalom”, c3.hu

Források szerkesztés

  • Gordosné Szabó Anna: Szondi Lipót. In: Pedagógiai Lexikon. 3. köt. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest, Keraban Könyvkiadó. 1997. 411-412. p.
  • Pléh Csaba: A lélektan története: Az ösztöntan kiterjesztése sorsanalízissé: Szondi Lipót IV. rész /14. A mélylélektani iskolák: a pszichoanalízis megoszlásai és a neofreudizmus. Osiris 2010. 416-417. p.
  • Szondi Lipót: Káin, a törvényszegő. Mózes, a törvényalkotó: Benedek István: TÁJÉKOZTATÓ. Gondolat. Ford.: Mérei Vera, 1987. ISBN 963 281 803 2
  • Horváth György: Személyiség és öntevékenység: A mélylélektan személyiségfogalma, 1978
  • Győri György: Beszélgetés Szondi Lipóttal. Valóság, 1975. 11. sz. 65. o.
  • Szondi Lipót: Sorsanalízis és önvallomás, imago.mtapi.hu
  • Hargitai Rita: Sors és történet. Szondi Lipót sorsanalízise a narratív pszichológia tükrében; ÚMK, Bp., 2008 (Szöveg és lélek)

További információk szerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.   Szondi Lipót
  • Gyöngyösiné Kiss Enikő: Szondi Lipót sorsanalízise[halott link] – PhD. értekezés
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
  • Alexander Gosztonyi: Der Mensch und sein Schicksal. Grundzüge von Leopold Szondis Tiefenpsychologie; Origo, Zürich, 1974 (Lebendige Bausteine)
  • Werner Huth: Wahl und Schicksal. Voraussetzungen, Grandprinzipien und Kritik der Schichsalsanalyse von Leopold Szondi; Huber, Bern–Stuttgart–Wien, 1978
  • Michel Legrand: Léopold Szondi. Son test, sa doctrine; előszó Jean Oury; Mardaga, Bruxelles, 1979 (Psychologie et scuences humaines)
  • Jacques Schotte: Szondi avec Freud. Sur la voie d'une psychiatrie pulsionnelle; Ed. universitaires–De Boeck, Paris–Bruxelles, 1990 (Bibliothèque de pathoanalyse)
  • Susan Deri: Introduction au test de Szondi; angolból franciára ford., bev., jegyz. Jean Mélon; De Boeck, Bruxelles, 1991
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szondi_Lipót&oldid=26700106”