Turócábrahámfalva
Turócábrahámfalva (szlovákul Abramová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban. Lászlófalva és Mezőpatak tartozik hozzá.
| Turócábrahámfalva (Abramová) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Stubnyafürdői |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1400 |
| Polgármester | Juraj Hruška |
| Irányítószám | 038 22 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | TR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 178 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 16 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 478 m |
| Terület | 12,64 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 56′ 11″, k. h. 18° 47′ 47″Koordináták: é. sz. 48° 56′ 11″, k. h. 18° 47′ 47″ | |
| Turócábrahámfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Turócábrahámfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Turócszentmártontól 24 km-re délnyugatra fekszik.
Története szerkesztés
A falu a 13. század második felében keletkezett, első írásos említése 1400-ból származik „villa Abraham” néven. Nevét birtokosáról Jakab fia Ábrahámról kapta. 1419-ben „Abrahamfalua” néven említik. 1785-ben 35 házában 172 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ÁBRAHÁMFALVA. Tót falu Turotz Vármegyében, tótúl Ábrahamova, földes Ura a’ Királyi Kamára, lakosai katolikusok, fekszik közel Sz. Györgyhöz, mellynek filiája, mezeje termékeny, erdeje kevés, lakosai a’ káposzta termesztéséröl nevezetesek, mellyek mind nagyságokra, mind szépségekre nézve, felül haladgyák a’ szomszédbelieket, középszerű vagyonnyai szerént második Osztálybéli.”[2]
1828-ban 37 háza volt 314 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal és fuvarozással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Abrahámfalva (Curial Abrahamovce), tót falu, Turócz vgyében, 1 fertálynyira Tóth-Prónától: 84 kath., 230 evang. lak. Földje termékeny; káposztája hires. F. u. többen.”[3]
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
1991-ben vonták össze Lászlófalvával és Mezőpatakkal.
Népessége szerkesztés
1910-ben 241, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 152 lakosából 149 szlovák volt.
2011-ben 205 lakosából 161 szlovák volt.
Nevezetességei szerkesztés
- Kora gótikus temploma a 13. század második felében épült. Tornya 20. századi. Berendezése nagyrészt barokk, egy késő gótikus szobor is található benne.
- A községben egy 18. századi és egy 19. századi kúria található.
- Védett fájának magassága 15 m, törzsének kerülete 219 cm.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások szerkesztés
