Wiener Neudorf

község Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban

Wiener Neudorf osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Mödlingi járásában. 2022 januárjában 9339 lakosa volt.

Wiener Neudorf
A városháza
A városháza
Wiener Neudorf címere
Wiener Neudorf címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásMödlingi járás
Irányítószám2351, 2355
Körzethívószám02236
Forgalmi rendszámMD
Népesség
Teljes népesség9433 fő (2019. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság205 m
Terület6,06 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 05′ 08″, k. h. 16° 18′ 47″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 08″, k. h. 16° 18′ 47″
Wiener Neudorf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Wiener Neudorf témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése szerkesztés

 
Wiener Neudorf a Mödlingi járásban
 
A régi városháza
 
A Havas Szűz Mária-plébániatemplom

Wiener Neudorf a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-medence északnyugati részén, a Mödlingbach folyó mentén, Bécstől délre. Területének 0,3%-a erdő, 18% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település és katasztrális község tartozik.

A környező önkormányzatok: északra Vösendorf, keletre Biedermannsdorf, délre Guntramsdorf, délnyugatra Mödling, nyugatra Maria Enzersdorf, északnyugatra Brunn am Gebirge.

Története szerkesztés

Wiener Neudorfot először 1176 körül említik Nowendorf néven, egy birtokcserét szentesítő oklevélben.

Az 1330-40-es években a sorozatos rossz termés miatt lecsökkent a népesség, majd a nagy pestisjárvány szedett áldozatokat. A 16-17. században Neudorf várát a Bécset ostromló törökök elpusztították.

A Havas Szűz Mária-plébániatemplom 1778–1780 között épült Isidore Canevale tervei alapján.[1]

A 19. századig Neudorfnak hívták a települést, majd a postai szolgáltatások elterjedésével szükségessé vált megkülönböztetni a számos hasonló nevű falutól és várostól. Hivatalosan 1854-ben vette fel a Wiener Neudorf (Bécsi Neudorf) nevet. A 19. században megkezdődött az iparosítás is; Neudorfban, akárcsak a környező településeken, a bőven rendelkezésre álló nyersanyag miatt a téglagyártás vált jövedelmező vállalkozássá. Az agyagbányászat után maradt tavak ma rekreációs célokat szolgálnak. Szintén itt működött az Austria sörfőzde, amely a maga idejében a legnagyobb sörgyárak közé tartozott az országban.

Az 1938-as Anschluss után a környező községek beolvasztásával létrehozták Nagy-Bécset; Biedermannsdorf is a főváros 24. kerületéhez került. Függetlenségét 1954-ben nyerte vissza.

A második világháború során itt működött a mauthauseni koncentrációs tábor egyik altábora. 1940 körül megkezdték egy repülőgépmotorgyár, a Flugmotorenwerke Ostmark építését, de a félkész üzemet már 1943-tól rendszeresen bombázták a szövetségesek. Az egyik légitámadás során a koncentrációs táborra is jutottak bombák és 31 fogoly meghalt. A háború végére Wiener Neudorf házainak 80%-a megrongálódott, 30 pedig teljesen megsemmisült. A szovjet hadsereg 1945. április 6-án, háromnapos harc után szállta meg a települést.

Lakossága szerkesztés

A Wiener Neudorf-i önkormányzat területén 2022 januárjában 9339 fő élt. A lakosságszám 1951 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 86,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,1% a régi (2004 előtti), 6,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 3% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,8% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 62,8%-a római katolikusnak, 7,2% evangélikusnak, 2,2% ortodoxnak, 1,8% mohamedánnak, 22,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (89,6%) mellett a szerbek (2,2%), a magyarok (1,7%) és a horvátok (1,4%) alkották.

A népesség változása:

A népesség alakulása 2016 és 2019 között
Lakosok száma
9201
9405
9433
201620182019
Adatok: Wikidata

Látnivalói szerkesztés

Testvértelepülései szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wiener Neudorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.